blackroze blogja
Mony (pénz).
Az ember, sohasem érző lény,
ez szerény 5.000 év kegyetlen tény.
se az égbe, se a főldi paradicsomban,
a jeges medve sohasem fázik hóban.
Két Amerika, Kanada, Kamcsatka,
kutyaszánok, posta, áldott árka.
Kék bálna, cápának élve levágot uszonya,
Dubajban felszolgáló lányokra csak fűszoknya.
Oriási teknösök szenvedő siros emlösök,
ki emlékszik rájuk, vájuk, rája szeretők.
Ha tengerek virágzó flórája, faunája,
az emberiség kerülne a történelem pofája.
XXI század, jöhet a végpusztulat, jéghegyek?
ha elolvadnak a kontinensek, usszó szigetek.
Eltünne Velence, a Pizzai torony eldölne,
ezt a világot a sivatak elevenen eltemetne.
Lassan de e honapnak is szerencsére,
vége és elmerül a feneketlenségbe.
Várom a prcet amikor végre,
a black jack a kezembe (21) és Budapestre.
Szeretnék végre megint igaz emberek közt,
rögten uton utfelet, a szerelmem, virágoskert.
Lényegébe 2.000.000-val ez nem lehetetlen,
akkor már csak íroki, zenét, égtelen, én, én, én.
Itt ahol most élek sok embernek csak a bagó,
a kannás bór, ami nagyon kegyetlen, boditó.
Erdélybem a vulkánol méhébe, legendák születtek, Szent Anna tó, Bódí tó,Gyilkos tó, Medve tó, Rétyi tó.
Tordától nem mesze van egy hatalmas hasadék,
furcsa barlangokkal, igazi legendákkal, tele mindennel. Amikor az öt nagybátyámmal elösszőr gombászni,
felváltva a hátukon lovagolva : - Gyi, gyi, gyi paci.
Kenyér gombát etünk, a jéghideg patakba hüsültünk,
a kaszálatlan fűbe meghempergöztünk, vadgyümölcsöt szedtünk.
Álmos, Bende, Botont, Csaba, Huba, öt vezér szárnyuk denevér,
hatalmas sziklálkra az üknagyapályink nevét a borostyán takarta.
Öt olyan település ahol az ásványvíz tört a világra, arannya válva,
Borszék, Buziás, Bodok, Hebe és az iszap fürdő, mely reomára.
Egyetem év alatt kora hajnalban cukor mentes kávé, bagó mindent romboló,
aki saját maga ellensége, nem gondol minden lényegtelen ésszerüségre.
Kegyetlenül gyötört a fájdalom, mert savam az sajnos rengeteg,
a gyomorfekély fenyegetet, de a műtét gondolata, megrémitett.
Elküldtek Hebe fűrdöre és kezelésre, a kotlos toíás vízét,
naponta három literrel az oromat befogva, mert a szaga.
Etem mind a farkas de a cigiről, kávérol, sörről, pálinkáról,
de javasolták a pisztrángot naturba, só, bors és csipősről lemondva.
Eltelt a két hét és egyszerüen, számomra szinte hihetetlen,
vissza térve viszont reggeli elött fél liter kecsketejet "vedeltem".
Elmentem nyaralni a csodás Balatonra, nagyapám testvére,
lakása a Lövölde téren lakot, a felesége ott piacozott.
Én vitem kosarát, mindent egy teljes hétre, kiadot pénz,
csak egy piros 100, de értéke felbecsülhetetlen.
A fia az Örs vezér tértől 200 m. lakot utca neve Vadvirág,
két gyereke volt és a Gyurica már akkor nagy vagány volt.
Esti hirlapot terjesztet és szép pénzt kereset, ebe engem is belevetet,
alig két óra alatt 24 ft. kereset, velem megfelezett egy hét és fejenként.
Elmentünk a Zserbó cukrázdába és heten, mindent felzabálva,
borravaloval együt alig került potóm egy darab százasba.
Vidámpark, állatkert, cirkusz, vendéglő a Fehér elefánt,
patogatot kukorica, elefánt, zsiráf, kenguru, struc, nandu.
Nagybányán az erdő közepén a Vida Géza faszobrász,
a vének tanácsát megfaragta, kik ülve gondolkozva.
A tanügyi felügyelöség épülete elöt a Bricus végtelen oszlopa,
felnézet az ürbe a holdról álmodozva, sajnos soha fel nem jutva.
Rengeteg külföldi ennek csodájára, álmodozva, öserdő árnyába,
pisztrángra, fenyő tobozra, repülő mokusra, tapló gombára.
Fennyő magot, fennyő toboz, vakondnak szeme bogara,
mokaszinom, igazi indián ruhám, borzfarkas kucsmám.
1975-1979 között, notázgatam, az akácos uton,
minden palotában születésnapra, névnapra, verset írtam.
A Dumitrana Eugén ki majdnem féltestvérem, elmélyét,
a Belvedere vendéglöbe, nem kis pénzét keresve, szeretve.
Petronella, aki igazi kurva volt, a lelki világát, testét árulta,
belegyalogolt, mindenki ágyassa volt, még a rendőrt is zsarolt.
Szereztem neki egy igazi francia szeretőt, aki mindenét,
palotáját, vagyonát, kocsijait, Romai palotájá viláját, hajoját.
---------------------------------------------------------------------
1994-ben Nyirbátorban, se munkám, se pénzem, csak vérző lelkem,
Dunaújvárosba meghivtak, pénzel elvakitottak, választást nem hagytak.
Kiss Árpád Bálintnak, több iskolába, zongorát, harmonikát, gitárt, mindend de főleg kéglit, csodát.
Ott ismertem meg két ukrán tanárnőt, igazi müvész,
a Liuba kezében sirt a gitár, okarina, balalajka.
Az Irénke és a lánya az Emike, négykezesbe,
énekhangjuk minden szollamot fedezve, a halgatoságot
a menyországba emelve.
Négy szollamon énekeltünk, és a "jó lelkű" Árpád mindnünk tisztelet dijját, szó nélkül zsebre tette és minket bele dobot az oroszlán kegyetlen torkába tortába.
Igért nekünk fűt, fát, tücsköt, bogarat de legföljebben ha az év letelik, saját kéglit, a földőn fekvő ember számára a menyek országa teát, borokát.
Rengeteget dolgoztam életem gyertyáját két végről égettem,
egy napon a buszon eszméletemet vesztettem és a korházba.
Gépeken ébredtem de három nap után közölték mehetek,
a korházi kezelésemre fizessek ki bágátel 40.000.
Öszpénzem 42.000 volt de megkérdeztem, akkor a T.B.,
minek fizettem, mert akkor ebben a formában kétszeresen égek.
Felvilágositotak, ez igy nem igaz mert lehet hogy a főnőkőm ezt tőlünk levonta,
de az öszeget a zsebében tartotta, és a szerződésem, elmélet.
Egy nap amikor haza értem, várt ránk a rendőrség, és mivel csak nekem, magyar személyim, T.B., adókártyám, honositott zongora és karmesteri diplomám. Ha nem fizetem ki az albérletem mert két hónapja várt
már a pénzre ! Le is út, fel is út, de ha nincs pénzem nálla ledolgozhatom mosogatva.
Kifizettem mindent és megkérdeztem :
- A koléganőimet ha szeretném mivel segithetem ? Mivel hivatalosan ilegálisan voltak az országban, 72 órán belül kitoloncolás.
Borzasztó dühüs lettem, rendörségen amikor ezt a szemetet feljelentettem, ha vele kikezdek akár egy betonfalnak mentem volna mert a törvényt....
A pénzemnek 80% nekik adtam, utazásukat "szponzoráltam",
egy igazi de jol fizető gazembernek a tudásomat felajáltam.
Hankovskij volt ennek az embernek a csodálatos neve, kora 70,
élettársa csak 24 éves, két lánya és egy fia, de én a rabszolga. Mivel Erdélybe születtem, tolmácsként, kiálitásokon mindent én intéztem,
Victor Medinciu utcáját, sáncát kigyomláltam, amikor megkérdezett :
- miért szolgálod ezt a szemetet ?
Az életemnek ez egy vicces ironiája de kenyeret, tejet, fedelet,
nem teszek semmit csak mivel Erdélynek zege, zuga, lelkemet alkotja.
Tudom hogy szélhámos de másod hegedüsként mind tolmács,
mindenem megvolt, cipőm, ruhám, udvaron füstös bogrács.
- Az udvarom tiszta retek, Juliska levéllel, borostyánnal, mindent megpróbáltam, ásoval, kapával, gyomirtóval.
- Másfél méter mélyen húsz centis betonnal, azt át nem tudja törni,
az irás tudatlant is értelemmel lehet elnémitani, malomba örölni.
- Kedves uram, én nyugodt legyen olcso vagyok,
ha egy jó reggelit és egy dupla kávét kapok, délig boldogan fogok dolgozni.
Mivel tudom,ragadozó halakra hajnalban szeret halászni,
a lótetü igazi csali és egy csöbörbe élve tartani, ezért nem kel fizetni. Csodás, nem kicsit mokás, mert mit tudok én, egyetem után,
a külföldi nyelvü levelem egy vagyonért ellemeztetem, tiszta szégyen.
Akkor végre a szerencse csillagom felragyogott mert szinkron tolmács vagyok, holtnyelv a latin, élő a magyar román, olasz, spanyol, portugál, franciát és angolt.
Hihetetlen mert első utunk Brasobba lenne, de Nagyenyed sincs kizárva, a parasztnak igazi álma nyáron a pajtába, a nap keltét a kakas megadta.
Kedvenc városom Kolozsvár, ahol a kultura, minden Funariura
ki a magyart utálta,
mindenki tudta de remélte ez egyszer ezt az embert a pokolra jutatja.
Ahol négy évig az álmom csodája az akácos sor padjaira,
Nagyvárad, Temesvár, Arad, Nagyenyed, de a központ Kolozsvár volt.
Első kiálitás Temesvár, egyik apartmanban őfelsége, este wiskizve,
nekem meg az Oszkár soförjével, egy szobát, négy ágyasat,
tele hütővel.
Ő már 19 órakkór részegen beájult, de mi még 23 óráig szorakoztunk,
egy kuplerájba kikötötünk és amikor megtudták billentyüs vagyok.
Megkért a főnők : - Üljön be kérem, három órára mit fizethetek?
- Piát nem kérek, csak egy erös kávét és egy igazi tatár biszteket.
Egy csodás mongollány aki kigyoként egy rúdra "tekeredett",
feltétel nélkül adot nekem egy teljes órán átt mennyei szerelmet.
Oszkár megköszönte de tisztelettel elutasitotta, neki családja,
ha ezt megtette volna egy életre a lelke ezt soha nem bocsátja.
Egy alkalommal amikor a Massimo Sabella testvérek a Tubino kávénakpiacol kerestek és a két kosárlabdázó reklámlányaik, mélyen kivágot blúzban mini-mini szoknyába, mosolyra,
Kb. 60 perc alatt egy mázsa kávét eladott, a Hankovskij a feneküket megsimogatta :
- 2.000 forintot adok ha egy orát minketötöket ágyamba, északam holdja.
Az olasz megkérdezte : - Ez a görény a főnőke ? Mi lenne ha ezért a sértésért,
tokáját fültől fülig elmetszetve, egy jó mély sáncba eltemetve.
- Ugyan már nem látjátok ez csak elmebeteg bolond ember,
de három nem saját gyermeket, anyától elvéve, állami gondozásba.
Ennyi tudással nem itt lenne a helyed mert Romába, akár a vatikánba,
Milánoban vár rád egy hatszobás palota, szerető de ha kel.
Feleség, eleség, címered lehet akár felség,
a magán vagyonod akár a csillagos ég mert a mafia fia.
Tudom, meglepő de én Erdélyben születtem, kárpát medencébe,
ót írtam, zenéltem, népdalt gyűjtötem és a székely góbé vérem.
Abban az országban, hazátlan, gyámoltalan, boldogtalan,
forásban, medve tóban, az alpokban csak hontalan.
Bármikor dolgozok nektek mert tudom nem csak a pénzetek rengeteg,
az üzleti világban, itt tanácstalan de nekem minden a kisújamban van.
A sok pénz beteggé tenne és az életem értelme örökre elveszne,
nem akarok élni örök kegyelembe, mind a kakuk más fészekbe.
Én itt születtem és ha azt akarják hogy igazi pénzt kaszáljanak,
akkor birtok papirokat vásároljanak 10% ban a hülyék elherdálnak.
Egy év de lehet kevesebb a 100 értékben maga az állam vissza vásárolna,
de ha tévedek, életem végéig veletek megyek mind rabszolga.
Egymásra néztek és megkérdezték : Tudom hogy hol van Korzika,
ot éll a Koza Nosztra, az igazi mafia aki az egész világot uralja.
Megkérdezték hány nyelvet beszélek mert tolmácsként nekik,
soroltam holt nyelv a latin élő a román, magyar, angol, francia, olasz, spanyol, portugál. Megesküdtetek a bibliára és a záró mondat az volt : - Come volio il diabolo.
Megveték Kolozsváron a Mátyás király palotáját, eredeti formájára,
vissza álitoták, és ezzel a kegytárgy üzletettet szponzorálták.
Az összes eredet ásványvíz fokását megveték és a palackozó üzemét,
Borszék, Buziás, Bodok, az isteni Hebe, és a büdös fürdő,
fekete iszap.
Mondták :
- testvér gyere velünk Romába, de ha Milánó, Velence,
- Boldogan mennék de a gyökerem a kárpátok földje.
itt születtem it éltem, itt élek és testem e főldnek,
szépségnek szerelemnek, köszirt virágnak, havasi gyopárnak.
Boldogságot lelket, pénzért nem vehetek sosem!!!
Csak minden percemet annak szenteltem hogy Jokait olvastam.
Mikszát Kálmánt, Petőfit, Adyt, Csokonait, Vörösmartyt,
huszadik század igazi irodalmát,(akkor már bírtam a magyart
és a románt).
Nyolc év latin után fujtam a bibliát, imádtam az orgonát a bibliát,
katolikus templomba, a J.S.Bach muzsikáját és az Ave Máriáját.
A Wejsz zongora hangolotól tanultam egy egyedi szakmát,
vért izadtam de már 16 éves koromban vele társként dolgoztam.
Kolozsvár, népi táncoló énekkar, vezénylője Gelu Furduj,
ez az élmény számomra új, lélekbe meg ne vadulj.
Gitárt tanultam, eleinte nem kicsit vérző ujjal,
szembe néztem szenvedélyel de szerenád, utca bál, nekem jól áll.
Szent István legnagyobb tévedése.
Amikor a Balaton partján,
népével megállt, és hazát.
Egy dologgal nem számolt,
az olá dudvával de meglakolt.
Amikor karos vajda (Vlád Tepes),
a nagy Romániát megálmodta.
Az ö fejét és a sunyi patkány népét,
ki kellet volna írtani, pusztitani tüzzel.
Dozsa György aléász(George Doja),
a lelkét hiába áldozta és a tüzes tronra.
Horea, Closca és Crisán, ki tisztelte példáját,
a hohér kerékbe törte, és a székely eltemette.
Mihai Viteazul 1601, fél évig elhitette,
a trákok, késöbb a dákok hazáját megteremtette.
Hunyadi János(Jancu de la Hunedoara),
a kaszák tornyába utolsó szálig az oláhot.
Szegény székely baltával irtota a törököt,
Egri várát kevesebb mint 2.000 magyar.
100.000 megfutamodott és amikor,
Bornemissza Gergely és Dobo István.
Megvédte europát, de minek mert,
csak másoknak szerzet mindent.
1848 a 13 vértanú Aradon halálra,
de ezáltal lelkük szált a menyek országára.
Első világháboru elöt e hatalmas országnak,
négy tenger mosta határát, termelte buzáját.
Mocskos német állat, amikor a háborut bukta,
az orosznak adta és ezt az országot 6 darabra.
Mit remélsz magyar, vársz a csodára,
egyszer nyilt ki kutyavásár budára.
Mátyás kiráj(Marias Rex) álruhába,
fekete serege, a bünt elveszejtve.
Aki a kezdet kezdetében.
Borbélyné Szakács Anikó,
kérem, bocsásson meg.
Szegény betegnek ki,
december 20-tól március végéig,
korházból korházba, lelke ?
Tudom csak jót akart de hajó törötnek,
az oceán közepétől oly messze a part.
Megbocsátani magamnak soha, soha,
de az arany lelkednek a felejtés, csoda.
Goja hírmondója.
Afrikába születtem, de a fészkem,
a Kárpátok aljába, Petőfi hazájába.
A golyának is van Szendrei Juliája,
nádfedeles kunyhoja, nem villany oszlopra.
Eletem legvadam korszaka, akkor váltam azzá,
Nagybányán, vállásom után, nem néztem propán-bután.
1989 decembere amikor egy megtervezett rendszer,
összeomlot, és jött valami, ami borzalmas volt, mert korholt.
1990, egy év, és szembe néztem olyan emberekkel akik senkik voltak,
gyávák de mivel akik dolgoztak, robotoltak, azok csendben áldozottak.
Gerinctelen férgek, el akartak valamit tiporni, a világi embert rabbá teni,
embert ember ellen uszitani, de mikor megtörtént, tudtam "vért venni".
Amit Marx és Engels megálmodot, az ideális társadalmat, Lenin az állat,
félre értelmezet de megkérte árrát, és csendben de négy év alatt, falat.
Mao, Stalin, Kadafi, Ki Mir Sen, Musolini, és tudnák még sorolni,
a komunitmus 75 éve alatt, 300.000.000 ártatlan embert e rendszer.
1995 óta éltem Budapesten és mindent elkövettem de rabláncot,
sohasem viseltem és soha sem volt csak egy munkahelyem.
Amikor az Atlantisz kaszinóba a Zmika Istvánt megismertem,
egész Európát nem egy válalkozó lába elé tettem, és a szabad teret élveztem.
Amikor meghalt februárban, lakni Budára mentem inkognitoban,
jártam sárban, hóban, és amikor olyan emberek ilegális, dolgokra ?
Megjelent könyvben "A Budai miliárdosok" igazi csalok de vagányok,
metcénások akiknek vagyona milliárdok, fönökük volt Palotás János.
A százak klubja elnökeként alig egy fél év alatt, 2.500.000.000 ft,
elsikasztot de mivel mindenki a zsebébe volt, aki élt és meg nem holt.
Az Árpád Fejedelem utján volt a "tanyája" lángelme babája, és a kinaira,
de a bérgyilkos bandáját volt pénzéhes légiosokból verbuválta mindenkit leálázva.
Igazság, gazság, betyárkodás, álarc mögé bujva, küldtek mindenkit,
oda ahonnan már csak holtan, senki sem tudta hogy a Duna deltába.
Lepre telep volt, és ott mindenki "szabad volt", de elszökni ?
A mozgó homokra rálépni, csak akkor ha a semmibe akartál elmerülni.
Erdélynek "arany várossa" volt Nagybánya, és a bányász sogorom,
egyszer megkerestem és ameddig vártam egy két korsó sört "bevágtam".
Egy bányász engemet madárnak nézet, és késsel a kezébe,
nekem csak korsó,
de úgy orba vertem, egy hétig, sajnos korházba kezeltettem és a vétkem.
Amikor onnan kikerült, engem két barátjával megkeresett,
bennem a vér megfagyott és amikor baráti jobbot nekem adott:
- Soha sem gondoltam volna hogy valaha valaki kezet emelni rám,
de veled megütöttem a bokám, és ezért látom, már szánom, bánom.
Megismertem a Nagy Bandó Andrást, állitolag író de gazember csaló,
rá akart venni és a titkos bandájába felvenni, az ő keze alatt elkárhozni.
A nincstelenek pénzéből magának félre tett szerény 130.000.000 ft.,
én azt mondtam :
- Ha a két kezem elhagyna akkor sem kerülök pokolra.
Megismertem egy volt légiost, aki 15 évig Afrikába, elötte szent ?
Semmi sem volt de mégis, amikor a Cseppel szigeten fönököm ?
Burágo olasz kocsikat szereltünk össze, és egy gyönyörü nővel,
szerelembe eset, már mindent máskép értelmezett, és újból ember lett.
Már csak 30 óra.
Két hosszú végtelen éjszaka,
Seherezade 1001 éjszakája.
2025.05.03, hihetetlen de
Márciusban nem hittem, nem lesz melegem.
Holnap már vasárnap, Vasmegye várába,
Vass Péter keddig pihen de nekem, nekem ?
Nemsokára reggeli, májkrém, tiszta agyrém,
hat és fél deka, mikor lesz már vicsora,
(idézet Kovács Ferenc ápoló no ki a ?)
Nemsokára hét óra, ki lehet ennek a hőlgynek az ura,
koromfekete haj, megypiros száj, nem más ö mint Izaura.
Regeli kávémba se cukor se tej de elötte Unikum,
inkáb akármi, orosz vodka, abszint de ha más nem,
Jamajkai rum.
Ahol semmi fém nem lehet bebiztositva, még lebetonozva,
az nem más mind Erk, ahol lakot az Éva vermut nagy aszonya.
Konzulátuson dolgozot és az Etiop konzulba nem kicsit belehabarodott,
egy csodás lányt szült neki de mivel a munkahelyén rengeteget lopott.
Amikor Bobanguis Jean Danga Gabrielát a Mimike lányával cserbe hagyta,
megtudta hogy a szerelmének, hét felesége és 22 gyereke, ezért Őt elfelejtve.
Bánatában el kezdett vedelni és az aluljároba a vakot játszani,
láttam hogy botorkál és a harmonikámat a hátamra, karom a karjába.
Amikor a buszra felszálva a napszemüvegét a
táskájába vágta,
a buszsofőr megkérdezte : - Drága hölgyem, magának ennyi esze ?
Meghivot hozzá és én (szarvas marha) hagytam magam átrázva,
a lánytestvére aki olyan állom szép volt már az első éjszakáján az ágyamba landolt.
Reggel már égyomorra a két nő egy liter Éva vermutot bevágot,
mikor az álvak barátnőmmel elmentünk, ajtot ablakot sarkig kivágot.
A lányukat a Mimikét, nyelvekre, harmonikázni, erdőbe gombászni,
este a hóldat bámulva a verselés csodás világába beavatva.
Egy este amikor a lányától elbucsuzva, az egész szobáját,
összeokádta és szerencsétlen lány mégis az anyát ?
Szegény Mimike megkért : - Had aludjak a főldön a szobádba,
- Azt már nem, te fekszel az ágyamba, én meg a nyugágyba.
Reggel, amikor magához tért leorditott : - Te nyomorult,
a lányomat biztos megeröszakoltad és mivel kiskoru......
Bőrtőnbe jutatlak és adig leszel ott ameddig a müanyag lakat,
a lábadon a bilincs is szétrohad, a szakálad, ütni fogja a bokádat.
Amikor az orvoshoz elvitte, az orvos a lány ártatlanságát,
megerösitette, és akor megkérdezte, én mit kérek.
- Én semmit csak azt hogy mindenét elveszitse,
a lányát is,
egy léány neveldébe, és amikor a 18 évet betöltve.
Könyörgöt nékem : - Bocsás meg kérlek, tökrészeg voltam,
soha többet, és igérem szülök neked gyereket.
- Nem drágám, ezentul egydül írd meg a történeted,
kezedbe volt a kezdet de neked ez kevés volt, ez lett számodra a végzet.