blackroze blogja
Január 10
Hosszú lesz ez a hónap mert a szonbat után,
vasárnap és semmi sem történik, csak a hold "sarlozik".
Hétfőn kezdődik az igazi harc, mert magyarnak lenni,
a családom 400 évre tud vissza emlékezni, keményen megvédni.
Berei és Barta, családomnak 4.000 hold birtoka, mindenkinek volt múltja,
télen senki sem éhezet, mert mindenkiben végtelen volt a szeretet.
Dédnadyapám aki a XIX században született, mondta el nekem az igati történelmet,
felnevelt 8 saját gyereket de még két árvából faragot egyházi kelket.
Amikor megérezte, semminek nem lesz értelme, a földjeit aranyá tette,
amikor Désre költözött a az Urbán Margit néni házának zálogát, magára válalta.
Hatalmas háza volt de a 4 szoba konyhát, külön bejáratu szobát és fizetet minden számlát,
a férjéé volt a sobánya, és amikor már tudta, nagyapámra bizta mert benne sohasem csalodna.
Amikor menniük kellet nála aludtam és minden egyedi dolgot megtanultam, föztem, vartam, horgoltam, orosz goblent szinekbe raktam és a legszebet egy vagyonért eladtam Imádot főzni és mindenre megtanitott, lehet hogy a zöme női dolog volt, de katonaként,
sok mindent megoldotam és ezért sok katona barátom, hálával tartozott, és szörnyen boldog voltam.
Kolozsváron operába jártam, és Gelu Furduj énekkarába, az egész országot bejárva, a népdalkutatást a Jagamos Jánostol tanultam ki Bartok Béla tanitványa volt.
2025 január nem lesz árva minden vár.
Esküvöre készülök, egy igazi gondolába ülök,
képtelen képek, csodás emberek, életek, fények.
Aki számomra egy egyedi ember, az a Varga Miklos,
ösi neve az Ajtai Damokos, Budakeszii kastélya, nagyon buta fia.
Nem volt olyan amit ki ne probált volna, harminc évig alkotott Afrikába,
Párizs volt számára a kiálitások hazája, és amikor a sors össze hozott.
Sok mindent megbeszéltünk, a fián is segitet, de a felesége, ezt nagyon nem birta,
amikor meghalt az egyedi kastélyát porig rombolta, és a férjét elenem hangolta.
Az imádot festöje a Csontvári Margó Tivadar volt, de ő nem vászonra, hanem fémlapra,
négy dimenzioban gondolkodva, a nyolc képét Párizsnak ajándékozta és egy új dimenziot a világnak.
Sokat dolgoztunk együt mert a fantáziája végtelen volt, értelmes, mindig szerelmes és végtelenül csendes,
nagyon megsirattam amikor megtudtam, a holtestét elvitette a szajna partjára, imádot városábba.
Értékes emberekkel hozott össze, mert a francia nyelvet perfektűl beszélte,
sok irását leforditta angolra, olaszra, németre, mert tudta mit kiván az élet tölle.
Sohasem felejtem el mert a tudása, olvasotsága, a szikla kertjét mindenki csodálta,
az értelmes ember öt leutánozta mert a háza közepén ott volt a furt kutja.
Haj rá !!!
Elszökik végre ez a pokoli év,
de jőn a 2025 amikor innen.
Véglek elszökök, mert már tul sok,
de nem ez az egyetlen ok, és ez egyáltalán nem bók.
A Tisza pártot fel kellene számolni,
a Magyar Pétert börtönbe jutatni.
Nincs oly erő ami engemet megállithat,
Brüsszelben elmondom hogy kik vagytok undoritó németek.
Amikor Attila,"Istennek ostora",
Romát nem égete halomra, akkor volt ostoba.
Hunyadi János és igazi fia Mátyás király,
az öszes betolakodó románt pokolra, kár hogy nem rugta bokán.
Amikor az Egri hősők kevesebben mind 2000 megálitotak,
100.000 törököt, és Dobo István, Bornemissza Gergely.
Ha mi akkor nem vagyunk kiváncsi lettem volna,
a sehol senki hősők ki mögé bujva reszketnének a "bokorba".
Dozsa Györgyöt amikor a lángolo tronra, testét koromra,
hiába eléget ugyan de lelke akkor már mártir lett.
Valamikor hatalmas volt e ország, partjait,
négy tenger mosta és reteget tölle egész Europa.
Aljas németek, tölünk mindig féltetek,
olyanok voltatok mins a patkányok, böregerek.
Mi a vérünket adtuk ti meg csak nevetettek,
ez lesz számotokra az örök szégyenetek!!!.
Darabokra téptetek, aljas szemetek, de eljöt az óra,
amikor az ukránok elveték az olcso gázotokat, remélem megfagyasztanak.
Nincs mit már tenni mert a jékhegyek elkezdtek megolvadni,
2050 alig lesz szárazfőld és a vulkánok elöntik ezt az aljas világott.
Imádlak téged !!!
Őrök szerelmem, csak veled éllem,
a jövőtől veled sohasem , szép szemem.
December 3
Nemsokára, gyertya, gyertya után,
megadja szívemnek a fényt, örök reményt.
Nincs számomra lehetetlen mert elképzelhetetlen,
az éjszaka álmait, ne írjam le mert csak a test porlik el.
Amit viszont megfogadtam hogyha már eltávoztam,
szerveimet azoknak akiket ezzel megmentek, mert benük tovább élek.
Ami fölösleges azt hanvaszák el és egy vörös rózs cserepébe,
hat keljek hanvaimból új életre, mert szeretetre, örök életre.
Már csak hét nap és hat éjszaka, újból eljön a mindegy = 11,
elegem lett vadászni a szellemekre, mert az árnyéknak nincs teste.
Árnyéka, az univerzum végtelen világa, ahol a napfény csak egy diadém,
két göncöl szekér és az esthajnal csilagot tűzöm a hajadba, Kállai Marika.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ma van végre december tizedik napja, a gombának pötyös a kalapja,
reggeli elöt "lekoptatás mert már unalmas a jotékonykodás, mindenki csak"adjál".
Azt a szót hogy "légy szives", esetleg a "köszönöm szépen" e két szó nem terem a réten,
ennek lesz vége ezen a héten, mert akkor is ha az ég szürke, macska az egeret.