Míg emlékezem

Míg emlékezem

Apám arca ismét feldereng,
Éppen olyan, mint volt egykoron.
Közeledik Mindenszentek napja –
Ilyenkor az ember elmereng.

Már nem égető a vágy, hogy lássam őt,
Nagyanyám is régen elengedtem,
Mégis közelebb kerülnek a szivemhez
Ilyen-tájt, ha ködöt hoz az ősz

Így október vége felé járva…
Kikhez közöm volt s elszólította
A halál, e könyörtelen kérő,
Tőlük így lettem én félig árva.




Gyertyát gyújtok, s nézem a lángot,
Belém égett múlt darabjai
Hullnak elém kövecsekként lassan,
Miket szemem eddig nem látott.

Virágokat rendezget kezem
Sírköveken – itt van az idő,
Fejet hajtva megállok egy percre…
Nem hagytok el, míg emlékezem.