benmar blogja

benmar•  2017. december 12. 11:23

Karácsonyi csodavárás

Karácsonyi csodavárás

De jó volna újra pöttöm pulóverben
megfürödni a decemberi hóban;
de jó volna kis tesómmal szánkón csúszni 
s haza ballagni kezén fogva, szótlan!

De jó volna újra az iskolapadból
lesni a szabadon szálló pelyheket;
de jó volna tömény izgalommal várni
a titkokkal teli téli szünetet!

De jó volna újra bérlettel vizslatni
a matinék „ős fapados” filmjeit;
de jó volna megint „körmagyart” játszani,
kergetőzni - a „kultúrban” - ugyanitt!

De jó volna újra titokban kutatni
a szekrénybe rejtett ajándék után;
de jó volna ismét sétálni apával
egy letűnt, kedves karácsony délután.

De jó volna újra ünnepi asztalnál
- együtt imádkozva - csendesen ülni;
de jó volna a jó Isten irgalmában,
mindnyájunknak egyformán részesülni!

De jó volna újra várni a kisdedet
és szagolni a friss gyanta illatát;
de jó volna hallani a szeretetet,
midőn a hideg szíveket járja át!!

De jó volna újra a gyerekszobából
látni a kandeláberek fényeit;
de jó volna érezni, hogy együtt a nagy
család és a karácsonyunk szép megint!

benmar•  2017. november 17. 07:20

Hangos naptár

Hangos naptár

Egy évvel "fiatalabb" lettél,
kezemben van minden lapod
- legyen Tavasz, Nyár, Ősz vagy Tél-;
megmutatom minden napod!

Január

Legelső gombját az évre
ismét a Január varrja;
Leszakítanád már végre,
ám aludnod kell még arra!

Február

Az első hónap elszaladt;
elénk csoszogott a Február;
A jégbe dermedt tél alatt
csiklandozgat a napsugár.

Március

Március is sorban áll,
hogy hármas számot kapjon;
Izgatott s türelmetlen már:
Nehogy a tavasz elmaradjon!

Április

Itt van most ez a hónap is,
- hátra szalad, nem előre -;
Úgy hívják, bolond Április,
aztán komoly lesz belőle.

Május

Megint más hónap van alul
- az idő kénytelen haladni -,
Virágok közt Május lapul;
Ne engedd őt elszaladni!

Június

Június is itt van végre,
ő sem maradhatott otthon;
Napocskát rajzol az égre!
Vigyázz reá, le ne kopjon!

Július

Hazajött trópusról a nyár!
Izzad a Július rendszerint.
Strand és tópart téged vár…
s a fülledt esték, megint.

Augusztus

Augusztusunk egy császár,
árnyas fák alatt hűsöl, bambizik;
Ne engedd el, Terád vár!
Őszi hónapok úgyis elviszik...

Szeptember

Könnyezve búcsúzik a nyár,
- akár szerelmétől az ember -.
Hova lohol ez a naptár?
Itt a Suli-illatú Szeptember!

Október

Mostantól Októbert írjál!
Itt a színes Ősz! Szeresd!
Az elmúlás miatt ne sírjál!
Isten vigyáz rád is! Keresd!

November

Rövid napok hosszú éjén
November tétován ténfereg,
Fehér fák az utak szélén
s dermedtek a reggelek.

December

Eljött az utolsó hónap
(hisz' minden véget ér egyszer)!
Örvendez a télapónak;
és pezsgőt bont a December.

benmar•  2017. június 6. 19:35

Isten óvja Erdélyt

Isten óvja Erdélyt

(Egy utazás margójára)

Országhatár
bár’ mögöttem,
úgy éreztem,
hazajöttem!

Erdők, bércek,
kispatakok,
suttogták, hogy
otthon vagyok.

Hegyek ormán
mindnek kereszt,
fogja kezünk
s el nem ereszt.

Székely, csángó
egyet akar,
szívük s lelkük
mindnek magyar.

Csíksomlyói
áldott szentély
fohászkodtam
érted Erdély.

Máriához
szólott imám,
könnyes szemmel
nézett reám:

/Szűz Anyám a
gondok nagyok,
tőled talán
áldást kapok! /

Falvak, arcok,
jóemberek,
álmodom még
tán’ veletek!

Székely, csángó
s minden testvér,
Isten veled
drága Erdély!

Országhatár
már mögöttem,
itthon vagyok,
hazajöttem.

benmar•  2017. április 20. 09:01

2017 Tavasz

BenMar: 2017 Tavasz
/Petőfi után szabadon/

Itt van a tél, itt van újra
Húsvét után részegen,
Tavaszt tapos s havat hintve
Tetőt tép a végeken.

Felrohan a dombtetőre
Mérgét szórja szerte-szét -;
Gyárkémények kába füstje
Vette el tán' az eszét!

Vigyorogva néz a földre
Kajánul fest mosolya,
Olyan, mint egy őrült ember,
Kinek elszállt az agya.

És valóban, jeges földünk
Már nem alszik, most hal meg,
Globalitás csúf kezétől
Elnyűtt teste csupa heg.

Elfútta az álmainkat
fagyos szél; nem fékezett,
Talán majd a hazug tavasz
átfesti a kék eget.

Összeborul természetünk,
Alapjait felszedik,
Rombolják a világunkat,
sötét erők, rút Jedik.

Mondanám, hogy még nem késő,
„Festett ördög” énekem,
Ám a papír, mire írok
Megégett a széleken.

Múltjából az emberiség
régóta későn tanul,
El is tűnik minden tavasz
Holnap, tán nyomtalanul.

Kotródj innen hó hercege,
Fussál, lábad gyorsan szedd,
Tavasz tündér csókját vágyom,
Aki nálad sokkal szebb!

benmar•  2015. április 12. 10:53

Himnusz az apákért

Himnusz az Apákért

 

Isten áldd meg Apáinkat

igaz magyar hittel!

Dolga végezetlen Uram

egyiket se vidd el!

 

Lelküket faragd nemessé

Golgotai fából;

Ne inogjon meg súly alatt,

szögezd oda hát jól!

 

Szívüket is rakd helyére,

színezd szerelemre;

Családjáért dobbanó szív

milyen más lehetne?  

 

Tégy’ erőt a karjaikba,

ne essen ki gyermek;

Minden magot növessz nagyra,

amit Apa elvet!

 

Ne karddal vértezd fel őket,

gyilkos fegyver nem kell!

Könnyeiket cseréljed le

vidám szeretettel!

 

Azokról se feledkezz meg,

akik értünk haltak;

Adj helyet nékik melletted,

s jelet hantjaiknak!

 

Atyám áldd meg Apáinkat

szentelt-kereszt-vízzel!

Dolga végezetlen kérlek,

egyiket se vidd el!