Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Isten óvja Erdélyt
benmar• 2017. június 6. 19:35
Isten óvja Erdélyt
(Egy utazás margójára)
Országhatár
bár’ mögöttem,
úgy éreztem,
hazajöttem!
Erdők, bércek,
kispatakok,
suttogták, hogy
otthon vagyok.
Hegyek ormán
mindnek kereszt,
fogja kezünk
s el nem ereszt.
Székely, csángó
egyet akar,
szívük s lelkük
mindnek magyar.
Csíksomlyói
áldott szentély
fohászkodtam
érted Erdély.
Máriához
szólott imám,
könnyes szemmel
nézett reám:
/Szűz Anyám a
gondok nagyok,
tőled talán
áldást kapok! /
Falvak, arcok,
jóemberek,
álmodom még
tán’ veletek!
Székely, csángó
s minden testvér,
Isten veled
drága Erdély!
Országhatár
már mögöttem,
itthon vagyok,
hazajöttem.
Törölt tag2018. július 26. 14:04
Törölt hozzászólás.
Mamamaci402017. június 7. 13:46
gyönyörű versed nagyon meghatott! Évek óta készülök, egyszer talán eljutok, ott vannak a gyökereim!
csillogo2017. június 7. 08:38
Én is így éreztem, mikor először Erdélyben jártam... szép vers!
Molnar-Jolan2017. június 7. 07:27
"úgy éreztem,
hazajöttem!"
Úgy látszik, ezt nagyon sokan érezzük így - és nem véletlenül.
Ernest2017. június 7. 01:57
Szép!
Rozella2017. június 6. 21:44
Itthon és otthon... Aki nem járt még ott, sajnos nem értheti, hogy lehet itthonról hazamenni oda... annak a versed csak egy (szép) vers. Nekem nemcsak az, hanem az is amit annyiszor megéltem és nem is csak Csíksomlyón.Már évek óta nem voltam Erdélyben, de nagyon visszavágyom...
Mikijozsa2017. június 6. 20:08
akik „pusztítják az életet és a földet” –, vagyis a fennálló társadalmi rendszert a kormányzatokkal együtt. Ezeket egy „új ég” és „új föld” fogja felváltani, azaz egy új égi kormányzat, Isten Királysága. (Jelenések 21:1 És új eget és új földet láttam, mert a korábbi ég és a korábbi föld elmúlt, és a tenger nincs többé.)