benmar blogja

benmar•  2018. szeptember 17. 09:25

Reggeli ébresztő

BenMar: A szomszéd kakasa




Bolond ez a kakas?

Már hajnalban ébreszt;

Vajon meddig bírom

elviselni én ezt?




Kukurikú! – ordít,

nem is egyszer, százszor;

Költözne el Délre,

s kiabálna máshol!




Nem hallgat el rögvest,

én biz' "nyakon vágom”;

Üvöltözhet másnak,

majd a másvilágon!

benmar•  2018. szeptember 15. 08:31

Mind-közül a legutolsó

Mind-közül a legutolsó

E földi harcot feladom,
a küzdelmem véget ért.
Számomra ultra-maraton,
loholni az életért.

Irgalmatlan vessző-futás
versenyezni a kórral.
Nem vagyok más, csupán mutáns,
mustjába fulladt bor-dal;

Mereven merengő zombi,
ki elbukik, ha szalad
s múltjába jár időt lopni,
hisz’ ott és akkor: szabad.

Evolúciós zsákutca,
selejtes melléktermék,
láncszem, ami lecsúszna, ha
társai elengednék.

Néhány erőtlen, néma szó,
mit kiköpött már Isten:
„A csatát megnyerni, gyarló
ember, tán’ sanszod sincsen!”

benmar•  2018. március 21. 11:21

Csak semmi politika...

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarok! „A gondok nem kicsik nagyok!”:
Jobbra vagy balra kell itt menni kérem?
Választhatok? Tanácstalan vagyok!
Egyik lábam a gázon, másik a féken
A mellékút miért nincs rajta a térképen?

A távoli fényben sötét, hamis hóhér alakok.
Délibáb…? Becsapódtam, több sebből vérzem;
Talán terv szerint gyorsan meghalok.
Csak fekszem a földön és a csillagokat nézem.
Nem mutatják a helyes irányt, hiába kérem.

Száműzöttként szaladnak előttem a napok,
Midőn az ígéretek vadliba raja zajong az égen
Ők elszállnak, de én maradok .
Lógatom a lábam és várok itt a világvégen.
Ez az osztályrészem…

Ha a földi pokolból egyszer kiszabadulok,
Odafönn tán’ majd segítenek az angyalok.

benmar•  2018. március 2. 08:37

Télűzű

Télűző

Március elseje faggyal győ',
Csaptyon' rája' rút mennykő!
Hóba béfullad' az esztendő
Nékem mára' tél nem kő'!

benmar•  2017. december 12. 11:23

Karácsonyi csodavárás

Karácsonyi csodavárás

De jó volna újra pöttöm pulóverben
megfürödni a decemberi hóban;
de jó volna kis tesómmal szánkón csúszni 
s haza ballagni kezén fogva, szótlan!

De jó volna újra az iskolapadból
lesni a szabadon szálló pelyheket;
de jó volna tömény izgalommal várni
a titkokkal teli téli szünetet!

De jó volna újra bérlettel vizslatni
a matinék „ős fapados” filmjeit;
de jó volna megint „körmagyart” játszani,
kergetőzni - a „kultúrban” - ugyanitt!

De jó volna újra titokban kutatni
a szekrénybe rejtett ajándék után;
de jó volna ismét sétálni apával
egy letűnt, kedves karácsony délután.

De jó volna újra ünnepi asztalnál
- együtt imádkozva - csendesen ülni;
de jó volna a jó Isten irgalmában,
mindnyájunknak egyformán részesülni!

De jó volna újra várni a kisdedet
és szagolni a friss gyanta illatát;
de jó volna hallani a szeretetet,
midőn a hideg szíveket járja át!!

De jó volna újra a gyerekszobából
látni a kandeláberek fényeit;
de jó volna érezni, hogy együtt a nagy
család és a karácsonyunk szép megint!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom