Bencze Attila blogja

benczeattila•  2012. június 19. 17:07

Könyvkiadás (olcsón)

Könyvkiadónk, az Irodalmi Füzetek Sorozatába várja az újabb szerzők jelentkezését. A közel fél éve indult projektben eddig 12 alkotónak jelent meg Önálló kötete, 11.500 példányban.

Miről is szól az Irodalmi Füzetek Sorozat?
Az Irodalmi Füzetek Sorozat, egy kötött formájú, kortárs kezdő és elismert szerzők verseit, meséit, esszét, illetve regényeit tartalmazó könyvsorozat.
Egy kötetben csak egy szerző jelenik meg, 80-120 oldalas terjedelemben, A5-ös formátumban, színes, általunk szerkesztett (vagy éppen a szerzővel történő egyeztetés után kivitelezett) borítóval.
Az Irodalmi Füzetek Sorozat belívei nem tartalmaznak fotót vagy grafikát. Kizárólag csak a szöveges részre korlátozzuk a belívek tartalmi részét

Hogyan kerülhet valaki bele a sorozatba?
Először is elküldi anyagát (az alkotásokat egy dokumentumba bemásolva, csatolmányként küldi el) a benczeattila@yahoo.com e-mail címre, majd felveszi a kapcsolatot a kiadóval a 0630 406 8169-es telefonszámon, ahol bővebb információkat kér a részletekről, vagy az itt leírtakban meg nem értett kérdéssekkel kapcsolatban felveszi kérdéseit.

Mennyi az Önrész? Hogyan is működik az elszámolás?
Először is a könyvkiadás Önrészes. Az Önrész 45.000 forint, amiért a szerző első körben 50 kötetet vihet magával. A további első nyomásra megjelent kötet eladásából befolyt összeget a könyvek utánnyomására fordítjuk, ami azt jelenti, hogy a második körben a szerzőnek 100 Önálló kötete kerül piacra.
A második utánnyomásból eladott kötetek befolyt összegének 25 %-át (25.000 forint) visszaosztjuk a szerzőnek.
Ezt követően, a harmadik körben már 200 példányt nyomunk, amelynek eladása esetében a szerző szintén a fent említett 25 %-ot kapja meg mint szerzői jogdíjat. Ezúttal a szerzői jogdíj 50.000 forint.A negyedik körben 500, míg az ötödik körben 1000 könyvet nyomunk ki. A szerző minden esetben a megkapja a 25 %-os jogdíjat, ami 1000 eladott példány után 250.000 forintot jelent.

A könyv szerkesztési és kiadási procedúrája.
Amennyiben sikerül megállapodni a könyvkiadással kapcsoltban, a szerkesztőcsapat megszerkeszti az Ön könyvének borítóját, amit elküld Önnek. A könyvborító megszerkesztését követően Ön átutalja számunkra a fent említett Önrészt.
Amennyiben tetszik a borító (amely ezúttal az Ön nevét és a kötet címét is tartalmazza), elindul a kivitelezési folyamat.
El kezdjük formázni az Ön kötetének belíveit, miközben folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Önnel, esetleges stilisztikai és formázási kérdések megbeszélése érdekében.
Amikor a kötet végére értünk a szerkesztéssel. Írunk önnek, hogy küldje el a borító hátoldalára szükséges adatokat. Egy egy mondatos Önéletrajz, valamint egy profilkép.

 

Amikor a hátsó borítóval is kész vagyunk elküldjük a nyomdába az Ön kötetét és átutaljuk a nyomda számára a 40.000 forintos nyomtatási költséget.
Ahogy ezt megtettük a nyomda két-három héten belül értesít arról, hogy a könyvek elhozhatók. Ekkor postázzuk Önnek az 50 darabot is, amit akár gyorsfutár szolgálattal, akár személyesen juttatunk el Önnek.

Mi lesz a másik 50 könyvvel?

A másik 50 könyvből 6 darabot elküldünk az Országos Széchenyi Könyvtárnak – mint köteles példányt. A megmaradt 44 darabot pedig terjesztőinken keresztül juttatjuk el az ország több településére is, valamint partner boltjainkba, ahol az Irodalmi Füzetek Sorozatot meg lehet kapni.
Ugyanakkor ebből a példányszámból postázunk a sorozatunk minden kötetére igényt tartó rendelői bázisunknak is.

 Miben segítheti a könyvkiadót?

A könyvkiadó és a kiadványok portáljainak, illetve kiadványainak népszerűsítésével, akár az interneten, akár nyomtatott formában. A nyomtatott formában történő népszerűsítésre egyelőre szórólapokat, de a későbbiekben egy saját folyóiratot is biztosítunk, amelyben az általunk kiadott könyveket népszerűsítjük.
Ugyanakkor bármelyik internetes portálunkra tölthet föl az Ön települését, illetve környékét érintő híreket, hogy ezáltal is belopja magát az ott lakók szívébe.

Miért válasszon minket?
A választás szabadsága mindenkinek megadatott. Nem kötelező minket választani. De úgy nem is tudunk garantálni semmit. Ha minket választ, akkor igen.
Egy olyan könyvsorozatnak lehet részese, amely túl fog élni minden rendszert, és amelybe nemcsak büszkeség lesz benne lenni, hanem anyagilag is meghozza a gyümölcsét.
Ezen felül pedig egy olyan jó csapathoz fog tartozni, akikkel érdemes találkozni, akikkel érdemes együtt dolgozni és akik, bár külön-külön személyiségként, de nagyon szépet és nagyon jót tudnak adni a világnak és egymásnak.
Egyszerűen azt, ami manapság annyira fontos mindenki számára. Barátságot és szeretetet. Valamint egy jó, összetartó és egymásért dolgozó közösséget.


Tisztelettel:
Bencze Attila író, költő, szerkesztő
Telefon: 0036 30 406 8169
E-mail: benczeattila@yahoo.com

benczeattila•  2010. június 9. 13:33

Irodalmi Tábor a Hajdú-Bihar megyei Bárándon

A Tábor részleges programja


A Bárándi Irodalmi Tábor programja folyamatos szervezés alatt van, így napról napra újabb hírek és információk kerülhetnek fel a honlapra. Megkérem, hogy kövessék figyelemmel honlapunkat és figyeljék a táborral kapcsolatos mindennemű információnkat!

 
* Június 25. Pénteken, közösségi foglalkozásként, irodalmi négykezesek gyakorlására kerül sor.

* Június 25. Pénteken, Dr. Cs. Tóth János, a Méliusz Juhász Péter Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója tart előadást „A magyar könyvkiadás utóbbi három évtizede címmel.”

* Június 27-én, Pénteken, a Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Karának Szkholion elnevezésű kulturális folyóiratát, Áfra János fsz. és Korpa Tamás mutatja be.

* Június 27-én, az est folyamán Áfra János és Korpa Tamás olvasnak fel verseikből.



* Június 26-án, Szombaton, a Nagyítás című folyóirat bemutatására kerül sor, ahol az irodalmi, politikai és kulturális folyóirat, főszerkesztője, Csontos János valamint Hajdú-Bihar megyei szerkesztője Dr. Vitéz Ferenc lesznek majd vendégeink.

* Június 26-án, Szombaton, Dr. Vitéz Ferenc, aki a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola docense és a debreceni kulturális élet egyik prominens személyisége, bemutatja a Néző Pont című egyszemélyes folyóiratát.

* Június 26-án, Szombaton, Papp Für János a www.poet.hu művészeti vezetője és a Magyar Írószövetség által alapított Hajdúsági Irodalmi Kör elnöke tart előadást. Szakmai szinten ő képviseli a Poet. hu irodalmi portált, és nem kevésbé a Hajdúsági Irodalmi Kör-t is. 

* Június 26-án, Szombaton,  Zsoldos Árpád, az Irodalmi rádió főszerkesztője tart az irodalmi rádió munkásságát bemutató előadást.


* Június 27-én, Vasárnap bemutatkozik a Székesfehérváron szerkesztett, irodalmi blikknek is nevezhető Holnap Magazin, amit Bakos József főszerkesztő mutat be a jelenlévőknek.

* Június 27-én, Vasárnap, bemutatkozik a Várad irodalmi folyóirat, amit Szűcs László főszerkesztő mutat be a jelenlévőknek.


A Tábor Hétvégi költsége

- Mivel rengetegen, akik részt szeretnének venni táborunkban visszajeleztek, hogy munkahelyi vagy egyéb elfoglaltságaik miatt a hétköznapokon nem tudnak jelen lenni a táborba, így a tábornak a hétvégéket illetően egy teljesen új költségszámolást kellett kieszközölnünk. 

- Ezek szerint a Tábor két és fél napos költsége, reggelivel, ebéddel, vacsorával, szállással és minden más kiadvánnyal együtt, 15.000 Forint lesz, amit teljes egészében június 20-ig el kell juttatni a következő bankszámlaszámra.


Sárrét Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület

Kaba és vidéke Takarékszövetkezet

60700050-10002852


A tábor teljes költsége


- 28.000 forint/fő (reggeli, ebéd, vacsora, szállás, 10 db. közös antológia, koncertek, 10 db.  népszerűsítő kiadvány, 10 db. Irodalmi Lap)

- A tábor gördülékeny lefolyását tekintetbe véve, 2010. június 20., a 15.000 Ft. foglalót a következő bankszámlaszámra kell küldeni:


Sárrét Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület

Kaba és vidéke Takarékszövetkezet

60700050-10002852


- A további 14.000 forintot, majd a helyszínen: a Bárándi Polgármesteri Hivatal

Információjánál kell befizetni. Ugyanitt vehetők át a kaja illetve a szállásjegyek egyaránt. A településen egy autó majd a megfelelő szálláshelyre szállítja majd az érkező vendégeinket. 


A tábor teljes programja a http://benczeattila.blogspot.com/2010/05/barandi-iro-olvaso-tabor.html link alatt.

benczeattila•  2009. november 16. 15:17

Tradicionalizmus kontra modernitás

A Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartott szakmai konferenciájának összegzése.

A középkor szellemiségével, a szerves társadalom előképével, - ahol az együttműködési modell eredményeként az emberek egymással és a természettel harmóniában élnek illetve dolgoznak - szembe kell állítanunk a modernitás koreszméjét. Úgy politikai, mint kulturális szinten érdemes tárgyalni e kettősség közötti ellentétet. Sőt időszerűnek is tartom, mivel a polgárosodás időszakát szemben a globális szocialista értékrendszerrel a tradicionalizmus hatotta át. A modernitás érték és eszmerendszerét metafizikai teóriák jellemzik, ami azt jelenti hogy a szellemiség feltételezhető fejlődése mögé bújva konstrukciókat állit föl. A modernitás szemszögéből a kockázati tényező épp olyan kiszámíthatatlan, mint a kockázati tényezőt létrehozó elmélet. Leegyszerűsítve a dolgot: a modernitás előre megtervezett irányvonalát követő emberből, vagy lesz valaki vagy nem. A moderitás alapszabálya pedig kötött. Addig próbálkozunk vele, amíg a tér, az idő illetve a rendszeresség összefolyásából, az adott irányvonalakat követve, pozitív töltésű megvalósíthatóság születik. E két társadalmi erővonalat a politikai palettákon észlelni lehet. A szocialisták holdudvara a modernitásra jellemző azonos gazdasági, erkölcsi és kulturális irányvonalat követ, mely meghatározott célként vetítődik át, minden általuk vezetett kulturális intézményre esetenként intézményrendszerre. Ez azt eredményezi, hogy az általuk elképzelt úton - megvalósíthatósági és kivitelezhetőségi rendszereket figyelmen kívül hagyva - próbálják érvényesíteni érdekeiket. Az effajta lépésekre, a jogrendszerből is ismert kettős kockázat elve a legtalálóbb kifejezés. De a modernitás eszmerendszerének merevsége azt eredményezi, hogy a múltba tekintés gazdag anyagát nem képes mérlegelni. Ahogy nem képes mérlegelni a félrelépések okát illetve okozatát. Ebből kifolyólag a történelem sodrásában már többször előfordult, hogy a tradcionalizmusból kikívánkozó kultúrák, a modernitás fellegvárából mindig alápottyantak a tradicionalizmus mocsarába, ahol ismételten újra kellett kezdeni a nemzeti együttműködés erődtemplomának építését. Megállapítást nyert, hogy úgy kulturális, gazdasági, szociális, mint politikai perifériákon egy alulról építkező társadalmat kell kialakítanunk. A modernitás eszmerendszere, a szocialistákkal csődöt mondott. A kettős kockázati tényező tekintetében most a rövidebb gyufát húzták és húzzuk mi is. Mindez a modernitással szükségszerűen együtt járó ateizmusnak köszönhető. A történelmet alapul véve: a neves francia gondolkodó, Voltaire, a késő köztársaság ateizmusát mérlegelve megállapította a modernitás lehetetlenségét. Ami magától értetődő, hiszen a modernitás követőinek kizárólagosan csak a szervezeti elvek léteznek, melyek valamely oknál fogva, a hitet és az egyházat is az alsó polcokon helyezik el. Más szóval, a modernitás a természetes fejlődés magasrendű eredményét megfosztja abszolút értékétől. Ebből kikövetkeztethető, hogy a válságállapotot kieszközölő bankok és multinacionális cégek spekulatív ténykedése, szembeállva a természetes fejlődéssel, szintén a modernitás eszmerendszerét követik. A kora középkor kutatásakor, az arab terjeszkedés megítélésében szintén a fent említett modernitás koncepcióját látjuk felderengeni. Ez a történelmi időszak ennek okán kapta a sötét középkor jelzőt. De ha már a középkornál tartunk, akkor érdemes egy pillantást vetni a tradicionalizmusra, mint eszmerendszerre. A tradicionista szemléletmód a tudatos emberi szemléletmódnak tulajdonit meghatározó szerepet. A magyar történelem folyamán sehol nem ütközik ki jobban ez az eszmerendszer, mint a polgárosodás időszakaiban. A tradicionalista ember önálló gondolkodásmódhoz és szerephez jut sorsa, nemzete, gazdasága illetve politikája tekintetében. A tradicionalista ember három fő dramaturgiai sémát mérlegel: a bibliai bűnbeesést, az összeesküvés elméleteket illetve a modern technikákkal szembeni bizalmatlanságot. Ennek következtében olyan alapkérdések fogalmazódnak meg a tradicionalista emberben, mint hogy: mi hozta a rosszat a történelembe, hogyan jutott ide és végül de nem utolsó sorban, miként segíthet önmagán. Ez a tradicionális szemléletmód majdnem teljességében kiérte végig történelmünk, gazdaságunk és kultúránk elmúlt egy évtizedét. Miután a tradicionalista ember gondolkodása eljut addig a pontig, hogy a problémák okozója azt őt körülvevő társadalom, olyan ésszerűen kötött szigorú szabályokat foganatosít meg, melyek a gazdaság fejlődését és a társadalmi rétegek kiegyensúlyozottságát garantálják. Ebből a megfontolásból eredően emeli Parnaszussi magaslatokra a nemzeti kulturális intézményeit, keresztényi szellemi kultúráját és nemzetközpontú politikát folytató, intézményrendszereit. Az utóbbi években ez szülte meg egy új államalapítás reflexióját, amelyből a konklúziókat levonva, a FIDESZ politikai előrelépését tekintetbe véve szükség van az kulturális és gazdasági stílusirányok átreformálására is. Henri Pirenne, Voltaire és Novák Előd tanulmányain kiindulva a szakmai konferencián, a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy reformeri szerepét jelentő kérdéskörök megvitatására került sor, a tradicionalizmus útján.

Bencze Attila költő, újságíró, a Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy elnöke, a Határmenti Kulturális Civil Polgári Kör ügyvezető alelnöke

benczeattila•  2009. január 18. 20:25

A rímekkel rakoncátlakodni

„A verscsodákká szelídült, szépen faragott életigenlés, a felismerés, hogy az ember és a költő valahol elválaszthatatlanságában egy és ugyanaz.” – írta Szentre B. Levente első verseskötetem lektorálásakor. De valójában mit is jelent a rímekkel, a verseléssel történő rakoncátlan zsonglőrködés, zsonglőri rakoncátlankodás?
A síppal, dobbal, nádi hegedűvel való zsonglőrködés vagy valami szürrealista, szűk szakmai elismertséggel járó verseket csomagolhatok LITERA túrámra? Jó kérdés.
Erre a kérdéskörre Dobai Bálint gondolatai (legalábbis ezt olvastam legutoljára) adták meg a megfelelő választ: „Van pár ember, aki sem a kategorizálást, sem az alapjául szolgáló önhittséget nem vallja magáénak. Akik kellő alázattal vannak az irodalom nagyjai iránt, és a klasszikus költők nyomdokain tanultak verseket alkotni, de tudásukat nem öncélúan, a szűk körű kortárs szakemberek szórakoztatására használják, hanem valahol hisznek a költészet hivatásában, és önkifejezésükkel a kort, a ma élő embert fejezik ki. Elismert kortársköltők, akiknek a verseit minden irodalombarát megérti.”
Talán ez a ragaszkodás és olvasóközpontú gondolkodásmód jelenti számomra az áttörést. Egy elméleti síkot a társadalmi szemléletmódból eredő felismerhetőségi és értelmezhetőségi vágy illetve a versfaragás alak és formavilágát illetően.
De valahol a lélek mélyén minden költőben benne rejlik a gondolatokkal és ritualizmussal járó sznobizmus csillogtatása, hogy a szakmai értékbecslőkkel szemben mi lelhessünk a megmondó emberek. Minden irodalmár és alkotás mögött ott van az eszmeiség, az önmagunk megvédése, ami pozitív utóhatásaival továbbfejleszti a rímekkel való rakoncátlankodásainkat. Talán erre jó ez a blog is…

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom