Poste restante
Március von Frühling szerényen odateszi magát
Üdvözlöm hölgyem, kisztihand!
Én figyel magácskát egy idő
és lát, hogy sóvárog felém,
de én tud, hogy igazi úrinő
nem mutat, nem tesz kezdemény!
Kézcsók helyett lehelni arc-ja?
Délben enged kísérni haza?
Kéri új szeplő még orra hegye?
Beszélni széllel, haja lesz laza!
Én van gentleman, lát, lesegít kabát,
sajátom terít fölé pocsolya!
Tegnap akarom esik, ma
jobb nézni, hogy villan kis boka…
,
Én szól madárnak, hallja éneke,
járni mától mindig nyomdoka!
Teszek magának fülébe zene,
figyelni hogy símul ránca homloka.
Gyújtok élet szemébe reggel
menni be szívébe, érezni megtel…
Az én városom
Az én városom szálló por, hamu
az élők és halottak pora,
itt temetőt lélegzik a téli táj,
és semmit sem tesz, aki ostoba.
Kábul az élet, a látni akarás,
génjeinkben a narkolepszia,
a hegyoldal bőrét falja a parázs
a pincék borából nincs mit innia.
A folyó amit hoz, elviszi sietve,
a patak nyögi a retró álmokat,
lassan kiszáradt hordalék a medre,
műanyag cipők talpára tapad
s elhordja messze az új nemzedék,
a kapufélfák siratóasszonyok,
a szobor a téren a lelkét fújja rég,
üveg-ház-hatás… kamion szuszog
Itt születtem, meg tudom mutatni,
azt a korhadt szobaablakot,
hol anyák vajúdták a születő várost,
ma egyedül, meghalni vannak ott.
Az elégedetlen szülő dala
„Bezzeg, ha nem ebbe az iskolába kellene járni a gyereknek, hanem oda, ott minden jobb!”
Bezzegiskolákban bezzeg gyerekek,
kicsi koponyákban bezzeg kerekek,
a tanító bezzeg sose kiabál,
a bezzegiskolában másként áll a bál.
A bezzegosztály csendes, mindenki szeret,
a folyosón csak sétál a bezzegjó gyerek,
bezzeg minden órán projektben halad,
bezzeg délutánra nincsen feladat.
Tesi órán bezzeg másszák a falat,
korgó gyomrocskákba mindig jut falat,
Bezzegiskolához bezzeguszoda.
Bezzeg, ha mi úsznánk!
Nem oda Buda!
A bezzegiskolában minden énekel,
(a bezzegiskolába sose érek el)
bezzeg a tudásuk mindig mérhető,
bezzegapu férfi, bezzeganyu nő.
Bezzeg a szülőin pontos jegyzetek,
bezzeg ott a gyermek kirándulni megy,
bezzeg pszichológus, terapeuta,
ide nem jut az se, de bezzeg oda!
A bezzegiskolában van homokozó,
Mosolygó tanártól motiváció,
a bezzegislokától mindig megkapod
Zörgős celofánban a derűs holnapot.
Messengeriáda
Rád gondolok.
Kevés szóval.
Szóval kevés
Karakter.
Nem látok át.
Pixel- vakon.
Megint egy nap.
Szakadt el.
Elképzelem.
Dűlök melléd.
Melléd ülök.
Nem vagy itt.
Mellkasomon
Billog- arcod
Bőrbe köti
Álmait.
Magánvegytan II.
A kiindulási anyagokkal
egészen óvatosan bántunk.
A szabályosan tárolt életeket nem olyan egyszerű vegyíteni.
A kísérlet lassú és precíz folyamat volt.
Végül bizonyosságot nyert,
hogy nem lehet egyenletbe rendezni
azt a magától érthetődő egyensúlyt, hogy tudniillik
pont annyi oxigén hiányzik a sejtjeimből,
amennyit az elegy elégetéséhez használtál.