Végtelenbe...

bakonyiili•  2015. július 28. 20:14

Mikor sors-lakatunkat
ott az oltár előtt
egymásba zártuk,
mai szemmel nézve -
mint két szeppent gyerek -
vajon mit is vártunk?

Mikor arany-végtelent
Isten áldásával
ujjainkra húztuk,
szép jövőt remélve
oltár előtt állva
már akkor is tudtuk?

Az  évek elszálltak
s az ősz hajszálak
egyre szaporodtak,
egymás kezét most már
el nem engedhetjük,
a végtelenbe is együtt megyünk!

48. évfordulónkra!


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillogo2015. július 31. 22:04

Gratulálok szeretettek kedves Ilike!
Szépet írtál!

bakonyiili2015. július 30. 12:50

@BakosErika: @Mikijozsa: @Ernest: @skary:
Köszönöm a látogatást!

skary2015. július 29. 06:13

úúúúúúúúúúúúú

Ernest2015. július 29. 04:31

:) Gratulálok!

Mikijozsa2015. július 28. 20:59

Még mindig jól működik a költészeted, szükséges olvasni továbbra is verseid

BakosErika2015. július 28. 20:18

Megható, szép köszöntő.
Szívből gratulálok, kedves Ilike!