Bemutatkozás!
Így írok én!
Néha viharként süvít,
máskor belopódzkodik,
vagy orvul üldöz
egy-egy gondolat.
Néha mindent kiürít,
máskor elringatózik,
vagy csap a földhöz
egy-egy pillanat.
Mindig velem van
örömben, bánatban,
ébren és álmomban
egy-egy hangulat.
Mindig megmarad,
örökre megmarad,
lelkemnek erőt ad,
több ezer sugallat.
.
Szerkesztő: bakonyiili
Figyelők: 8
bakonyiili• 2015. június 3. 16:14
" A csipogó árnyakból fiókáit
összegyüjti a szürkület.
Már ég a lámpa, de még nem világit -
ami fehér volt, szürke lett."
A felhő-kárpitokból előbújik
milliónyi csillaggyerek.
Bár sziporkázna, de vár még valamit -
némuljanak el fegyverek.
Csituljon el, s ne legyen ború, szálljon
fel hát a béke galambja.
Vár, csendet remél, bízik az emberben -
eljön csillagok nyugalma.
folytatás...
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!