bakonyiili blogja
VersTéli reggel
Vers a megadott szavakkal a Fórumon.
A hajnal-pír még alig lopakodik,
Sok mínusz fok van, a fagy nem enged.
Nehéz, ólmos felhő tolakodik,
Bevonja szürke bársonyba az eget.
Hideg szél tép árva rózsa-levelet,
Mely csupasz, fagyos ágon ringatózik.
A szél a versenyben nem veszíthet,
Barna, száraz levelet messzire repít.
Félig havas a védett ablakpárkány,
Rajta az eleség messzire látszik.
Fekete rigó ring diófa ágán,
Figyel: vele csak az éhség játszik?
Szavak: figyel, párkány, ólmos, veszít, tép,
csupasz, nehéz, pír, enged, fok.
Tizedek
Tizedek tisztulnak testemben
Túl tövises tisztásokon
Tele táltos túlzásokkal
Tévutak tulzó tárulásaival.
Telnek tíz-tízenöt telek tétován
Több talán; testem tehetetlen
Tudom tova, tovább!
Telve tisztes táruló tudással.
Talán tilos? Titkok tűze tiltott?!
Tudom, több tűz tovaszáll!
Javítva
Csak: T-vel
Őszike 21.
Hosszúra nyúlt árnyak
bújnak meg a rózsán,
Még csillan a napsugár
ökörnyál fonalán.
Éjszakai eső hagyott
itt egy tócsát,
Vén rigó rikácsol
talált egy gilisztát.
A búcsúzó rózsa levele
már rozsdás,
Nem volt elég neki
az éjjeli mosdás.
Mikor az árnyak már
hosszúra nőnek,
Búcsúzik a nyár
őszi szelek jönnek.
Mai élmény, 2012.10.20.
Füredi-kúra 18.
Lábam elé száraz levél hullik,
Megpihen, itt az idő, eljött.
Ismét ősz van, játszanak színei,
Csillanó napsugár a tájat befesti.
Lábam alatt roppan a makk,hullik,
Riadt mókus röppen fejem fölött.
Ismét ősz van, s jöttünk megpihenni,
Testet, lelket, szivet gyógyítani.
Lábam lépked, s bár az idő múlik,
Elrohan, elszáll fejünk fölött.
Ismét ősz van, peregnek életünk színei,
A hálás utókor egykor színház köveit
a jövőbe emeli!
Muzsikáló vers 17.
Jobb lábbal lépek,
reccsen a makk
talpam alatt.
Evet makkot evett,
héja a fejemre esett.
Sütött, ömlött a fény,
levelet színesre festett.
Reppent egy kismadár,
alatta az ág rezzent.
Koppant a makk, ahogy leesett,
sütött a nap fejem felett.
Léptem koppant,
szívem nagyot dobbant:
Balatonfüred!
2011. szeptember