bakonyiili blogja
GyászJózsef Attila
Talán
kevés is lenne
száz szó,
ha mesélni tudna
Szárszó!
1905. - 1937.12.03. Emlékezzünk!
Már két éve...
Elcsendesült a szív,
lelkünkben emlékkép:
Hosszú útja végén,
Valaki hazatért.
Mindig gondoskodott,
szívvel szeretett,
tudott mindig adni,
a mindennél is többet.
Végtelen hálával,
gyermeki lélekkel,
Őrá emlékezzünk
örök szeretettel!
2015.12.01. Édesanyám...
Fagyos csillagok
Ezek a csillagok
fagyott lelkek
hamvvá vált
szikrái
Ezek a csillagok
nehéz léptek
csizmáknak
jajjai
Ezek a csillagok
rém-fegyverek
hangjának
villám'i
Legeslegutolsó...
Ki boldogan felszállt,
szíve hazavágyott,
utószor látta
- s nem tudta -
ezt a szép világot
Élményekkel telve
mesét készített
mit látott
mit átélt
mindez semmivé lett
Ott fenn a magasban
már nem száll a holló
felhők közt
szirteken
legeslegutolsó...
2015.03.24. 150 áldozat emlékére!
Köszönöm!
Hogy segítettél...
akkor, mikor egy kő felvágta a lábam,
mikor átköhögtem sok éjszakát,
mikor olvasni és számolni tanultam,
mikor annyi árny és félsz várt rám.
amikor, felnőve az utam kerestem,
akkor is mellettem álltál,
amikor, boldogan már elmehettem,
akkor is , mindig hazavártál.
amikor, énem családdá bővült,
akkor is megosztottad szereteted,
amikor, két unokád felnőtt,
akkor is szívvel tetted lépteidet
amióta, oly messze, messze mentél,
azóta is féltőn vigyázol ránk,
azóta is, mindig, ha kérlek,
segítesz minket, Édesanyám!
Már egy éve, december 18.-án volt a temetés!