bakonyiili blogja
ÉletmódFényjáték
Fény és árnyék az életünk,
Jót és rosszat is teszünk.
Megyünk előre konokul,
S az ember a bajból okul.
Fénytelen ha nincs szeretet,
Árnyékos ha a fény vezet.
Szemünk elvakul a fénytől,
Ne térjünk el az embertől.
Ha a hűvös oldalon megyünk,
A napos oldal bántja szemünk.
Ha szeretet fénye vezet,
Életünk csak boldog lehet!
Szabadsághoz
A szabadság
ott van, hol álmodom
hol megmarad a lábnyomom
ott van, hol ébredni jó
hol nekem dalol a rigó
ott van, hol anyám nevelt
hol a Nap értem felkelt
ott van, hol előre léphetek
hol búzából sütnek kenyeret
ott van, hol fogják a kezet
hol ember-barát a szeretet
2015.04.21.
az idő...
elszaladt
bár foghatnám
itt hagyott
hol vár rám
megéltem
szép éveket
nehéz volt
de volt szeretet
meséltem
igaz meséket
nevettem
de ejtettem könnyet
neveltem
kis embereket
kezeltem
elesetteket
megtettem
amit lehet
felettem
vajh ki ítélhet
elszaladt
bár tarthatnám
itt hagyott
vár-e még rám
hótakaró
féltőn óvó
hótakaró
varázslepel
sok hópehely
hullik egyre
fára földre
anyaként óv
kicsiny gumót
betakargat
úgy babusgat
majd búcsút int
ha
szellő legyint
Az idő markában
Mint szomorúfűz ága hajlik a földre,
Úgy tér a gondolat vissza rég-időkre.
Bárcsak szállhatna még sasként a magasba,
De az idő keze vasmarkában tartja.
Egykor szabadon járt tengeren, szirteken,
Repült szélsebesen megoldás-vizeken.
Már csak lassan lépked idővel dacolva,
Vakuként bevillan a mában vackolva.
Meddig tart ideje, nem is kell ezt tudni,
Amíg a lég enged, repülni, repülni.
Aztán feljebb szállva megpihenni egyszer,
Mert hol volt, hol nem volt,
volt egyszer egy ember...
2014.12.12.-ére