Békesség a szívben

babumargareta01•  2023. augusztus 11. 16:35

AZ EN SZIVEM

Ma  olyan  a  szívem,  ez  a  drága  jószág,

Mint  piros  virágú  új  csoda:

Ontja  magából  a  boldogságot,

Mely  hiszem,  hogy  ki  nem  fogy  soha.


Tele  van  az  Élet  szépségével,

Mit  csak  uj  csoda  szülhetett  újra.

Én  nem hiszem,  hogy  számomra  az  Élet 

Még  egyszer  így  megújulna.


Hiszen  én  már  mindent  megkaptam;

Még  azt  is,  mit  várni  se  mertem,

Mert  egyetlen,  igaz,  jó  szavadban 

A  világ  kinesét  együtt  nyertem 


Ezért  olyan  ma  a  szívem

Mint  piros  virágú  új  csoda,

Mely  hervadó,  búsuló  kedvvel 

Nem  hervadozhat  el  soha. 

babumargareta01•  2023. augusztus 11. 16:23

UNALOM


 


 

Ülök magamba, félálomba dőlve 

Kint páros-ködös szürke őszi est

Mely mintha soha-soha el nem múlna, 

Mindent szürkére, feketére fest.

 

A kályha fénye sápadón világít

Az ablakon eső ver-zakatol 

S lármája minden kis zúgot betöltve

Elmémre ül és lelkembe hatol. 

 

Az ósdi óra kongva-bongva jelzi

Kilencre jár utána számolom

S lábujjhegyen a szobába lopózva,

Leül mellém a lomha Unalom. 

 

 

babumargareta01•  2023. augusztus 11. 16:20

Vasarnap

 Vasárnap

 

A harangok zúgnak, búgnak

Templomba tódul sok nép.

A virágok illatoznak 

Tavasz reggel, óh be szépl

 

Ünnepi színt öltött máma

Falú, város és mező,

Ma mindenben van valami,

Lelket mennybe emelő.

 

Tavaszi szél selyem szárnyán, 

Kedves ének száll felém.

Madár dalnak hangja hallszik

A természet szent ölén.

 

Én itt állok ábrándozva,

S kitárom a karjaim.

Légy üdvöz, óh légy megáldva 

Nagy mennyei Istenem.

 

Fáradt fejemet lehajtom,

Mint hanem is élnék már

Elkábitott, megbóditott

E tavaszi illatár.

 

A harangok zúgnak, búgnak

Templomba tódul a nép.

A virágok illatoznak .

Tavasz reggel, óh be szépl

 

babumargareta01•  2023. július 30. 14:22

CSODA

CSODA

 

Egyszer, nagyon rég 

rám kacagott a vágyakozás

s lányáva fogadott.

 

Csillagos volt akkor az ég 

s valahol a kék tenger szélén

 felkandikált a hold.

 

Csoda tavaszi éj volt.

Akkor indultak a rügyek, 

akkor akartak virágok fakadni,

 

 s délről édes csicsergéssel, 

akkor tértek vissza a fecskék.

A patak akkor folyóvá nőtte magát

 

 akkor birkózott a gát ,legszilajabban vele.

Én okkor bolyongtam fájón, üresen 

a nyögő gát, szilaj patak mellett.

 

Hazatérő fecskék örömtől zsongó nótája

szállt a szivembe; 

éreztem, hogy virág akar lenni a vedlett fán;

 

hallottam, hogy pattan a rügy a bokor alján

,s ahogy millió csillagával 

reámborult a csodaéj:

 

éreztem: minden az enyém 

s megteltem vággyal.

Es igy lettem a tavasz lánya.

babumargareta01•  2023. július 30. 14:17

Majd egyszer

Majd egyszer


Akarok,  míg  te  akarod  s  élek 

míg  életeddel  eggyé fűz  a  vér,

mig  szomjat  adsz  a fáradt  szenvedésnek,

mely  szivembe  dalt  és  új reményt  zenél .



S  lehullok,  mint  szédült  sas  a  porba

ha  elsötétülsz  nemvárt  éjszakán,

mert fényednek  volnék  ittasult  bolondja,

mely  kigyúlt  szépséged  karcsú  hegyfokán


 

völgyeknek  intve,  fakadjon  mind  a  bimbó,

fellegre  vesse  árnyait  a fény, 

szólaljon  halkan fuvola,  tilinkó,

oldódjon  átok pusztulás  kövén.


színeknek  ezre  szöjje  nászruhámat,

oázok  selyme  kínáljon  nyoszolyát,

pihentetni a  végtelenbe fárad

 utaknak porvert,  béna  vándorát.