Békesség a szívben

babumargareta01•  2023. szeptember 5. 16:44

Tegnap is ezt mondtam

Tegnap is azt mondtam: nem bírom tovább,

S ma mégis újrakezdődött az egész.

Már évek óta mondom nem mehet tovább,

S mégis lök valami merész butaság tovább,

 mire sokan ráfogják életvágy,

 akarás, küzdelem szeretet.

Számolom a szürke napokat,

Mint háztetőn sétáló kandúr a dohos cserepeket Méltósággal járok

puha, hangtalan léptekkel,

Nem is beszélek az emberekkel,

kik felborzolt bőrrel néznek a nedves,

riasztó ormok felé.

Én tudom ki vagyok!

S mégis gyakran csak csendes gyávaság

És bárgyú kétely

ami szégyenes ösztönnel nógat az uton,

mint öreg, vak barmot az ostor.

De bölcs vagyok néha,

hogy tudom, mennyire ösztönös bennem az élet,

s nem várom a véget.

Tudom, hogy tegnap is azt mondtam,

Nem bírom tovább,

S holnap is mondom.

Bölcsen vagy bután,

 de tiszta megérzéssel, 

 mint ember, aki fenn jár az ormokon.

És végig néz zúzott, mélyre hullt sorsokon,

Csak úgy, mintha nem is látna 

És nem érezné magát a dolgokon túl avagy innen.

Aki mindennap újra kezd

És szembe megy a villanó képek seregével,

A gondolattal, a betűvel, a zenével

S mindennap érzi, hátha mégis, ő is: ember. 

 

 


babumargareta01•  2023. augusztus 26. 20:08

Minden fájt.

Minden fájt.

Én nem.nem tudtam soha eddig
De most éreztem,halkan őszre jár
Szellő hörgésén hallottam, halálos,
A parkon láttam sorvad, holtra vált.




Az eget láttam napról napra sápad,
És hamuszínbe, kődben járt az est
Én gubbasztottam némán és szegényen,
Vert, csapzott lélek. Törött, lomha test.




Reményem hullott, mint a holt levél,
És úgy maradtam, mint kifosztott tőke,
Csak könnyeimen, lopva néztem át
Az elfutott, régi, ragyogó időkbe.




Oh minden fájt. Az egész holt világ
S hogy miért nem fekszem én is elhagyottan
Hogy rám nem unt, ki nem törölt az élet,
Ahogy szívedből csöndesen kikoptam.













babumargareta01•  2023. augusztus 26. 20:07

Ami hátra van még

Ami hátra van még

Az a kevés, ami még hátra van,

Múljon el szépen,

Legyen szomorú, akár jómagam,

Messze, szálló legyen a szavam

És merész a léptem.

Az a kevés, ami még jöhet

Legyen parázsló,

Tiszta élet, mit gőgösen követ

A Sors, a vén Varázsló.

Az a kevés, ami még enyém,

Legyen káprázatos csoda,

Minden, minden legyen az enyém

Diadém legyek a föld kopasz fején

Amilyen nem volt és nem lesz soha.

babumargareta01•  2023. augusztus 26. 20:05

Legszebb verseim


 

Azok a legszebb verseim,

Amelyek verssé sosem válnak.

Bennem teremnek, bennem vállnak széppé

Ütemeik a szívveréseim.

 

Ütemei egy rejtelmes világnak,

Ahol még a gyermekmesék

Ezer csodás alakja él

Óriások, hősök, daliák

 

Az álmaim tőlem indulnak el

 Es tépetten ide térnek haza

Azok a legszebb verseim,

Melyek innen sosem indulnak el,

 

 Melyeknek minden egyes ritmusa

 Bennem támad és bennem halkul el

Mert csak örömmel tudok sírni 

és a sírásom csodákat teremt.

 

A vak lát és a béna ölel 

Isten országa van idebenn

Az én verseim csodákat teremt.

A bánatom nem könnyezik meg.

 

 

 

 


babumargareta01•  2023. augusztus 11. 19:12

Az örök szimfónia

Az örök szimfónia

Az örök szimfónia sosem hal meg
belőle tisztulnak meg édes érzelmek,
dallamos mementója lesz a létnek
hullámzik lelkedben a végtelenbe.

Az örök szerelem sosem hal meg
kígyó módra csúszik körülötted
átöleli forrón, végzetesen tested
lángot kebelez be sajgó szívedbe.

És csalfán szorítja tested kelepcébe
míg szíved a torkodban édeleg
halkuló zeneszó simogat éjjelben
s a hegedű vonója visít melledben.

Oly bánat ül szívedben sokszor
búsan hallgatod a zenét annyiszor
vértelen ajkadon csüng a kérdés,
feleletnek igaz helye a megértés.

És várod lágyan a Bach szimfóniát
körülötted hangjegyek hullámzanak
térdepelve keresed elvesztett álmod,
hegedűszó simogatja sok csalódásod.

KategóriaBeküldött versek