Békesség a szívben

babumargareta01•  2021. szeptember 26. 21:19

En sem tudom

  • Hogy mondjam el, hogy mi vagy nekem
    mert ugye mégis szép
    szív- simogató 
    találkozás volt nagy ragyogással
    suhantál szívembe hívatlan
    és már nem lettél idegen
    szájamon bimbóztak csók rózsák 
    s lelkemben zavaros töredékek 
    a múltnak fájó emlékeivel
    kisímultak töretlen
    egy virágos út lettél sorsom életén.
    Találkoztam ember sereggel
    kik vágyódva felém néztek,
    de ily döbbenetes nagy találkozás 
    nem adatik meg mindenkinek
    és nem hagyod békén szívemet
    reggel, délben ,este,külön formában
    jelzed ittléted ,
    mert benned a cél nyugtalan
    rám gondolva szüntelen .
    Szinte érzem kezedet a fejemen,
    bár távol vagy de nélkülözlek
    mert én sem tudom mi van velem
    mily játékot szántál nekem ,
    mily égből hullott szerelem
    mely gyönyörrel keveri a sorsomat .
    Hogy magyarázzam meg a magyarázatlant 
    mert nélküled én sem lehetek
    varázs szóra kedvedre megremegek
    és eloszlik a bűn s a szerelmi játék
    kettőnk között véletlen../W.B./

babumargareta01•  2021. szeptember 25. 20:45

Bármerre mész

Felépülsz ,bárhova mész

a jéghegyek sapkáján is megélsz

hegyes lépteid mind merészebbek

utánad csak egy sötét űr kerget.


Meghitt csöndességemben

végső sóhajom a cigaretta füstben

száll, mint ahogy szállnak erkölcseink 

csak nézek utánad s az élményeink


csendre intenek , a kihalt réten

útamban keresnek százszor felejtések

ha velem maradsz, majd rajtad csüngők

de csak vigyázz ,könnyen nem sértődőm.


S míg bennem ezernyi hiány tódul

felépült testeden idegen fogalom

üres szívemben vérem sem sokkol

de megértetted mire kell gondolj.

babumargareta01•  2021. szeptember 24. 19:19

A szándék

A féltő mindennapos bűntudatban

csak a tiszta, ami örök
s megnyugodva hogy szenny a Világ
percenként a hazugságok
simulnak rám, mint ablakon a jég virág
oly szent igazság .


Mily csodás hitek micsoda kedvek
hasonulnak előttem
délibábnak bolyongó kék gyöngédsége
kerülgeti fájó testem ,
s szomjamban fel-repedt ajkakkal
keresem tested .


S lazán pattannak hurok a szívemről
míg csókokat éhezek
s mint a nyíl tegeznek csücskéről
úgy repülnek feléd
illúzióim szende pillantások zavarai
de ura vagyok magamnak.

És ura leszek férfias szerelmednek
fájó ,bolondos teher
gyönyörnek találom a kért kincseket
mik keblemre esnek,
mosolyogva az ismert pontos időben
csattan csókom időzítve ./W.B/


babumargareta01•  2021. szeptember 24. 19:17

Legyozotten

Az édes valóság mi létemért küzd

rózsaszín hajnal halálán,
vas karmokkal szorít valósan
miközben
keskeny vonalat húz számon ,
s töprengve kérdem igaz -e 
feltámad -e az érzés"?
Lehet-e könnyen közönnyel
elbúcsúzni ha nincs szó ,
s forró üzenet ,
mi átölelne ,simogatva lelkem ?

Hold anya töprengve magányában
sejtelmesen
árny karjaival magához szorít ,
s földöntúli csókot hint ,
s meggörnyedve bánatom terhe alatt
búcsút intek,
a hold ragyog szűzi kísértésében
ott ahol a nap fürdött arany lángban
egykor ,
s nevetve hinti két kézzel kékes fényét
felém, ki tévelygek öntudatlan
titkaim között .


Keresem tekintetemmel az igazit -
meghalt tündérek képe
semmibe fogózva fürdetem magam
a fényesség medrében,
s fölöttem repülnek éji madarak,
oly csöndben ,
majd felfogom lassan az igazi igét
fosztott reménnyel
s a fodros ruhámba bújtatom arcom
puha selymes bánatom csókolom 
tisztán legyözötten. /W.B./

babumargareta01•  2021. szeptember 24. 19:15

Tunderi almom

Emlékszel? Mikor megismertelek

tavasz kezdetén hűvös délután

a vízpartján virágzott a boldogság

kezeink egymásban, holnapot kutatták.


Ujjongtunk a másnap lopott csókjának

szemeinkben fürödtek szeszélyesen

a feltörő sóhajunk oly természetesen ,

fájni kezdett a boldogság kedélyesen.


Minden egyszerre oly természetes lett

a hideg szélben csókoltunk szelíden

kezdenünk kellett a szót, mi lehullott

s kacagva repültek arany mondatok.


Szívünkbe békesség honolt szüntelen

és tudtuk egymásra talált két idegen

szívemet lángra gyújtotta szerelmed

s te boldog lázban kezemet szeretted.


Meg duzzadt ajkam a tavaszban felrepedt

vállamat fogtad , régi sebem behegedt ,

mint akiket árammal telítettek, rezzenve

egymásba kötődtünk egy örök vezetékbe .


S a ki nem mondott szavak ott vannak

kísérnek, mint örökös bársonyos alkalmak ,

féltő szeretettel óvnak, s egybeolvadnak

kivirágzott vízpart felhevült tavaszi illattal./W.B./


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom