babumargareta01 blogja
babumargareta01 2022. május 14. 21:38
Oly ures minden
Oly üres minden
Oly üres minden ,kiszámíthatatlantürelmetlenül várod a holnapot,mi keveset hoz, de annál többet érfeldúlt arcodra telepszik észbontóan.S folyton keresed örülten az énedzavart állapotodban csak titkosan leled meg ideiglenes képzeleted,mert mit vártál szét omlik cinkosan.Észbontó gondolataid betegesekfeszülnek benned zavaros kétségekszíved hevesen dobog türelmetlen,veszélyes titkokkal dúsan ébredezel.Ködbontó álmaidnak bölcs határán,nincs semmi reményed, csak napsugár zuhog rád szertefoszlott csodákkalkápráztatja tested hajnal fakadásán.Boldogságod tüskés -bokros záratkárhozott életed nyugodalmas zálog, bár nem pengeted újabb szerenádodcsak nyugtalanul gyönyörökre vágyol.babumargareta01 2022. május 14. 21:36
Magam ajándéka
Én írással ajándékozóm magam
örömökön és tragédiák csúcsán,különös életem külön jussán,a vers a sorsom egy ajándéka.A versek mint valami karokmegölelem azt, akit akarok,s híd is a vers profán fejek felettátjön rajta hozzám, aki szeret.A vers az én kitárult életem mindennél több a vers nekemtöbb az örömnél, több a csóknál,több minden, minden földi jóknál.Nem sokan tudják,hogy ki vagyokazt hiszik, az vagyok, ami akarok,sokan szeretnek oltár elé viszneks ujjonganak, hogy helyettük merek.Vilhelem-Margareta O.babumargareta01 2022. május 14. 21:34
Magányosan
Magányosan
Bokrosodnak gyötrelmeim erősen
megedzik a testem, sok reménnyel
így végleges s teljes lesz a formám,
aranyérmes leszek kín,gond -szülőtten.*
Így bravúrozok kis szobám unt ködében,
igazítva perceket az órán- csiga-formán,
hangommal megtöltöm a zugom lomhán
még az ég is csillog tüzekkel, sötéten.
Mert most tudom hogy ami bennem olykor&
felzeng: mély hangú bú, s nem utolszor
érzem, valami megborzongat éjjel.
S ne lennék annyira finom, inkább, durva,&
lehet a szeretet nem egyszer töltene fel,
de az ifjúság zavaros sokszor megfelez.
Vilhelem-Margareta O.
23.11.2021
babumargareta01 2022. május 14. 21:33
Ezt a szerelmet
Ez egy szerelem
Ezt a szerelmet hogy meséljem el,ezt a szigorút, furcsát, szótalant,miből csak ráncolt homlok itt fentbár ezeréves pokol forr alant?Hogy mutassam, hogyan nézzem,hisz tenyerembe nem tettem sohaelőlem is nehéz dobozba zártam,látszólag födje pókháló s moha.Elnézem, mások ajkáról repülneksok jelzők, mohók, színesek,szürke vallomáskor úgy érzem,tiltott gyökeret eresztenek.Nyugodj bele, én is belenyugszomez a zárt világ marad, örök titokerre a lapra, mások hogyha látjákképtelenség,rá sohasem nyitok. Forrósodhat robbanásig a katlan s a csengő tavasz hiába hiteget, a poétából kint ezt láthatják csak a problémást, elvontat, hidegetbabumargareta01 2022. május 14. 21:31
Nap-felho jateka
Nap-felhő játéka
Lépteket űzött a csodás napfelkeltefriss levegő fogta körül a testems a friss nap bűvölten szállt az égreöröm volt látni, minden lépésemre.Uszályosan egy felhő fölfelécsúszott s kígyózott szerteszétszárnyát bontogatva nőtt az égbőls lépésemmel együtt vonult a rétről.De a nap mintha áttörte volnaa felleget,s világosság hatott át,lezuhant csendben gombé alakulvaa hegy s erdő közt osztotta magát.