TITKOK

Elgondolom, be jó volna, be szép.

felemelni nagy bátran a fejem

és ahogy illik, szép szerelmesen

nézni a jövő bánatos szemét.

Jövő, te nagy titokzatos-titok!

Te mindig ámító, bolond színész

úgy rejt előlünk el egy szürke kéz,

mint titkos szobát sötét kárpitok.

Sok évek óta, bús napok során,

várom, hogy megszépül a holnapom

így vártam mindig, bús hallgatagon,

míg más haladt nagy vígan, szaporán.

Tudom, hogy bús volt minden, ami volt,

tudom, hogy víg a jövő sem lehet

s úgy áll szívem a múlt s jövő felett,

mint ledőlt városok felett a hold.

Elgondolom, be jó volna, be szép.

felemelni nagy bátran a fejem

és ahogy illik, szép szerelmesen

nézni a jövő bánatos szemét.

Jövő, te nagy titokzatos-titok!

Te mindig ámító, bolond színész

úgy rejt előlünk el egy szürke kéz,

mint titkos szobát sötét kárpitok.

Sok évek óta, bús napok során,

várom, hogy megszépül a holnapom

így vártam mindig, bús hallgatagon,

míg más haladt nagy vígan, szaporán.

Tudom, hogy bús volt minden, ami volt,

tudom, hogy víg a jövő sem lehet

s úgy áll szívem a múlt s jövő felett,

mint ledőlt városok felett a hold.

Vilhelem-Margareta O.