Magam ajándéka

Én írással ajándékozóm magam

örömökön és tragédiák csúcsán,

különös életem külön jussán,

a vers a sorsom egy ajándéka.

A versek mint valami karok

megölelem azt, akit akarok,

s híd is a vers profán fejek felett

átjön rajta hozzám, aki szeret.

A vers az én kitárult életem

mindennél több a vers nekem

több az örömnél, több a csóknál,

több minden, minden földi jóknál.

Nem sokan tudják,hogy ki vagyok

azt hiszik, az vagyok, ami akarok,

sokan szeretnek oltár elé visznek

s ujjonganak, hogy helyettük merek.

Vilhelem-Margareta O.