babumargareta01 blogja

Vers
babumargareta01•  2022. május 14. 21:48

Megkertelek

Tiéd vagyok

Szellő vagyok, mi simogatja melegen

tökéletes tested .

Könny vagyok,mely arcod mentén

bánatosan lepereg.

Én vagyok a láng ,mely észrevétlen

kigyúl arcodon.

Sóhaj vagyok szívedben,mi repdes

öntudatlan.

Hőség vagyok mely melegíti szíved

a napfényében.

Lelkedbe költözök ,szíved elviszem

nem űzhetsz el.

Lepke leszek, mely repdes feletted

felhörpintve illatod.

Nap leszek mely felhevít szüntelen

ha fázol -csillagod.

Akár fény lehetek, mely örökre ismerné

csodás tekinteted.

Százezer bűnök lelke leszek emlékedbe

s csitítom érzelmed.

Leszek neked égre nyíló kezeim rendje

éveim tekervénye.

Nem szabadulsz bezárt karjaimból sosem

benned leszek egyre.

Vilhelem-Margareta Orminisan

babumargareta01•  2022. május 14. 21:43

Jojj vissza ertem

Jöjj vissza érettem

Hol jár képzeletem,mely területen
a csillagtalan égen merre fut
s hol bujdosol magad a végtelenben
mikor mindenfele zárt az út?

Szavaid kacagnak keserűen ,ébren
őrült démonjaim keresnek,
fájó bűnbánattal leng-teng életem
elhagyottan gyötrődöm én.

Tudom most gyöngédnek kell lennem
és mondanom kéne szépeket
de a a férfi aki a nőtől sietve elmegy
nem kívánja a szerelmet.

Veled kezem, szám nem lenne pihent
mindent követelnék tőled
szívembe égő máglyát raknák szüntelen
hátha észreveszel engem.

Nem tudod, de arcomon redők gyűlnek
körülfogják kék szemeim,
ezer évet is bolyongnék messzire érted
csak jöjj vissza érettem.

Vilhelem-Margareta Orminisan

babumargareta01•  2022. május 14. 21:40

Idegen illatok

zikrákat viharzik az ég kereke

csapodár villámok között,

vészharangot húz a szél fergetege

száraz faágak mögött.

Bűvös ,félelmetes ősi gyönyörrel,

szállnak esték hűvösen,

s reám integetnek lombtalan fák

csupasz testtel.

S porladó lombok, csipkés széleke

teregetnek őszi zenére,

hosszú utakon gurulnak zizegve,

a portól lihegve.

Testemet befogjak sötét ,vad szörnyek

nyüzsgő szenvedéssel,

s oly kilátástalan az életnek terve

a megnyílt őszi éjben.

S érzem az idegen leheletek illatát

az évszak ébredésével,

s úgy fáj a zavart idő kegyetlensége

testemet érintve.

Vilhelem-Margareta Orminisan

babumargareta01•  2022. május 14. 21:38

Oly ures minden

Oly üres minden

Oly üres minden ,kiszámíthatatlan

türelmetlenül várod a holnapot,

mi keveset hoz, de annál többet ér

feldúlt arcodra telepszik észbontóan.

S folyton keresed örülten az éned

zavart állapotodban csak titkosan

leled meg ideiglenes képzeleted,

mert mit vártál szét omlik cinkosan.

Észbontó gondolataid betegesek

feszülnek benned zavaros kétségek

szíved hevesen dobog türelmetlen,

veszélyes titkokkal dúsan ébredezel.

Ködbontó álmaidnak bölcs határán,

nincs semmi reményed, csak napsugár

zuhog rád szertefoszlott csodákkal

kápráztatja tested hajnal fakadásán.

Boldogságod tüskés -bokros zárat

kárhozott életed nyugodalmas zálog,

bár nem pengeted újabb szerenádod

csak nyugtalanul gyönyörökre vágyol.

babumargareta01•  2022. május 14. 21:36

Magam ajándéka

Én írással ajándékozóm magam

örömökön és tragédiák csúcsán,

különös életem külön jussán,

a vers a sorsom egy ajándéka.

A versek mint valami karok

megölelem azt, akit akarok,

s híd is a vers profán fejek felett

átjön rajta hozzám, aki szeret.

A vers az én kitárult életem

mindennél több a vers nekem

több az örömnél, több a csóknál,

több minden, minden földi jóknál.

Nem sokan tudják,hogy ki vagyok

azt hiszik, az vagyok, ami akarok,

sokan szeretnek oltár elé visznek

s ujjonganak, hogy helyettük merek.

Vilhelem-Margareta O.