babumargareta01 blogja
SzerelemJojj vissza ertem
Jöjj vissza érettem
Hol jár képzeletem,mely területen
a csillagtalan égen merre fut
s hol bujdosol magad a végtelenben
mikor mindenfele zárt az út?
Szavaid kacagnak keserűen ,ébren
őrült démonjaim keresnek,
fájó bűnbánattal leng-teng életem
elhagyottan gyötrődöm én.
Tudom most gyöngédnek kell lennem
és mondanom kéne szépeket
de a a férfi aki a nőtől sietve elmegy
nem kívánja a szerelmet.
Veled kezem, szám nem lenne pihent
mindent követelnék tőled
szívembe égő máglyát raknák szüntelen
hátha észreveszel engem.
Nem tudod, de arcomon redők gyűlnek
körülfogják kék szemeim,
ezer évet is bolyongnék messzire érted
csak jöjj vissza érettem.
Vilhelem-Margareta Orminisan
Idegen illatok
zikrákat viharzik az ég kereke
csapodár villámok között,vészharangot húz a szél fergetegeszáraz faágak mögött.Bűvös ,félelmetes ősi gyönyörrel,szállnak esték hűvösen,s reám integetnek lombtalan fákcsupasz testtel.S porladó lombok, csipkés széleketeregetnek őszi zenére,hosszú utakon gurulnak zizegve,a portól lihegve.Testemet befogjak sötét ,vad szörnyek nyüzsgő szenvedéssel,s oly kilátástalan az életnek tervea megnyílt őszi éjben.S érzem az idegen leheletek illatátaz évszak ébredésével,s úgy fáj a zavart idő kegyetlenségetestemet érintve. Vilhelem-Margareta OrminisanMagányosan
Magányosan
Bokrosodnak gyötrelmeim erősen
megedzik a testem, sok reménnyel
így végleges s teljes lesz a formám,
aranyérmes leszek kín,gond -szülőtten.*
Így bravúrozok kis szobám unt ködében,
igazítva perceket az órán- csiga-formán,
hangommal megtöltöm a zugom lomhán
még az ég is csillog tüzekkel, sötéten.
Mert most tudom hogy ami bennem olykor&
felzeng: mély hangú bú, s nem utolszor
érzem, valami megborzongat éjjel.
S ne lennék annyira finom, inkább, durva,&
lehet a szeretet nem egyszer töltene fel,
de az ifjúság zavaros sokszor megfelez.
Vilhelem-Margareta O.
23.11.2021
TITKOK
Elgondolom, be jó volna, be szép.
felemelni nagy bátran a fejemés ahogy illik, szép szerelmesennézni a jövő bánatos szemét.Jövő, te nagy titokzatos-titok!Te mindig ámító, bolond színészúgy rejt előlünk el egy szürke kéz,mint titkos szobát sötét kárpitok.Sok évek óta, bús napok során,várom, hogy megszépül a holnapomígy vártam mindig, bús hallgatagon,míg más haladt nagy vígan, szaporán.Tudom, hogy bús volt minden, ami volt,tudom, hogy víg a jövő sem lehets úgy áll szívem a múlt s jövő felett,mint ledőlt városok felett a hold. Elgondolom, be jó volna, be szép.felemelni nagy bátran a fejemés ahogy illik, szép szerelmesennézni a jövő bánatos szemét.Jövő, te nagy titokzatos-titok!Te mindig ámító, bolond színészúgy rejt előlünk el egy szürke kéz,mint titkos szobát sötét kárpitok.Sok évek óta, bús napok során,várom, hogy megszépül a holnapomígy vártam mindig, bús hallgatagon,míg más haladt nagy vígan, szaporán.Tudom, hogy bús volt minden, ami volt,tudom, hogy víg a jövő sem lehets úgy áll szívem a múlt s jövő felett,mint ledőlt városok felett a hold.Vilhelem-Margareta O.Mi nem találkozunk
Mi nem találkozunk
Mi nem találkozunk, mi idegenek vagyunka sorsod más és más a sorsom,köszönök neked, visszaköszönszígy rázogatjuk egymás feléa barátság bevett sablonját.Mi nem találkozunk. Mint két párhuzamos vonalfuthatunk örökké egymás mellettés mégis más leszel. Az arcod más,a hited más,és más a lelked.Nem önthetem beléd keservem,mert neked is van keservedaz egyik víz, a másik olaj,amely csak színleg keverődik.Mi nem találkozunk, csak szavakat váltunk,hol szépet, hol borúsat,simogatjuk egymást, olykor egymásba látunkcivódunk is, ha önzésünk kirobban,De nem találkozunk.Mily furcsa is az élet soras mily furcsa az, ha valaki kimondjaa szeretet tragédia.