Titokzatosság

Jól tudom bánatomnak ébredő okát
de ok nélkül is nagy örömöt érzek,
reggel lelkemet boldog kedv járja át
megkap egy idegen titkos igézet.

Arcomra, szívembe rózsaszín ég nevet
ragyogok és fény járja be lelkemet,
hirtelen szépnek látok mindent,szeretek
aztán kedvem elszáll mintegy üzenet.

Honnan jön ez érzés ? Eltűnt kikeletnek
fénye még a múltból újra vissza jár tán ?
Hamvadó tüzek, így, néha lángot vetnek,
vagy új szerelem jön, édes rózsaszárnyán ?

O nem ! Ez a sugár, mely a lelkem érte,
nem emlék a múltból, nem is rossz előérzet,
vándor boldogság ez ! Útjáról letérve frissen
futó pillanatra a szívembe betévedt!

S önérzettel keresem az átkot mi kerget
csak gyötrelmet hoz mindig a szívembe
a múlt életemből elszállt, elvonult talán
vagy egyre gyötör titkaival mi reám szállt.

És nem ismertem eddig semmi bánatot,
néha volt szívemben titok vagy rejtély,
de a múltam ha visszatérne elmondanám :
most is érzem boldogságnak lágy leheletét.