Sok évek múlva

Felépítettem házam,énbelölem

gyakran járok arra fogva kilincset

örvendek minden cifra élménynek

térben ,időben ott vagyok nélküled.

Nagy volt akkor az utca forgalom

most is belépek ,de csak fulladok

arcok seregében , ugyanolyan hangok

de nyom nélkül maradt a lábnyomod.

Idegen lehet aki még nem ismer

kendőmet nyakam köré tekerem

hunyorítva farkas szemet nézek

nap sugarával, csönd szerelmével.

Most a fájdalmam csak emlékezés

te rég befejezted ,én még tévelygek

találkoznunk kéne mint két idegen

házam ne legyen elviselhetetlen.

Sálammal beborítom a kövezetet

az idő vonal hosszáig ne érjen el ,

házamba nyugodtan bemehetnék

csak már nagyon sok idő állt közénk.