Miért szeretem

Sápadt az arca . . . jaj, ilyen szépet 

Nem láttam eddig Sohase én.

Ezért csodálom, ezért felejtem 

Néha szememet a két szemén.

O de szeretem pedig hiába

Észre sem veszi a sápadt arc.

Marad fagyosnak, szörnyű hidegnek, 

Dúljon lelkemben bárhogy a harc.

Misem hevíti, tán szíve sincsen ?

S mégis miért oly szép, mért szeretem ? 

Épen a fagyos, büszke mivolta 

Az, ami tetszik nagyon nekem..