Miért engem

Hasztalan ölelsz karjaiddal,

mint a madár kirepülök onnan

ha elfelejted,

hogy szárnyamra 

mily büszke voltam

Lépj ki börtönödből tehát

s szállj velem,

mert így örökre reád emlékezem

Keresd, mi mindig új bennem,

lépj házamba,ajtókat kitártam

zuhogjon rám a nap

s járjon át a szél.

Keress, keress,

engem keress,mert megújulok

s mindig újan

ha látni bírsz 

melletted maradok.