Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Merészen
babumargareta01 2021. szeptember 24. 19:12 olvasva: 71
Bár szívem panasza zord
csak visszhangzik ami volt
a koldus háborúmnak kezdetedallal,tánccal zörgette
ablakát a kudarc élet halála
között, magánynak talánya
vijjogott felettem
mit nem feledtem,
s diadalt arattam csókkal,
s két ember keringős harca
összecsuklott magába zárva
a párosság csendjét.
Új szerelem rövid keringője,
tétovázik eléje- feléje,
a hátramaradt emlék ébrenlétén
kemény harcok bűvöletén
dúdolja zenéjét ,fittyet hányva
éretlen érzékek leheletére
ami csak ma született,
lazán ,csökönyösen
szomjas vad őrülettel.
Semmi sem örök,tested körül
egy mozdulat is elég
körbefogni tekinteted ,
s édes sóhajok röpködnek felettem
már semmit sem rejthetsz előlem
csak szemed kékjét
és ajkadnak édes izét,
forró lánggal körbemetszve,
mit ellopok mindörökre,
míg rezzen bőröd ajkam alatt
kifosztom tested
leheletemmel ./W.B./
c