Megkértelek

Lásd megkértelek,

hadd már a bánat hűs kezét

el is vettem rólad felét,

hogy könnyű légy mint a szellő,

amely sötét barlanglikban nő

karmokkal forrongva 

s hiába jön e szép világra.

Légy már értelmes

és büszke és reménykedő

ne hallgatag fázó ,leső.

Oly kiforrott ércből való ok

mint öntudatos fiatalok,

kik önmagukat szűrik a szitán

más szenvedély után.

Dobj ki szívedből

lágy bánatot és zord szerelmet,

tiszta tükör légy, mint a gyermek

ki derűs ,ártatlan s csak szemlél

úgy ocsúdik majd lelked,el él,

s hogyha szólít az új világ ,mondd csak 

s körül ölelnek fülelő vas ifjak

te elmeséled gonddal

hol voltál,mit láttál,hallottál ?