Békesség a szívben
VéleményThomy gyerek harom eves
Thomy gyerek
Egy esős januári napon,
ki már nem bírt magával,
kibújt anyuka hasából
a legvagányabb unokám.
Ezt az Isten úgy rendelte
nem hagyja magat eltíporni
egy évesen máris kereste
a kukában kandikáló eledelt.
Van ott minden amit szeret,
banán héj meg a cicák étke
tudja mi a jó és finom izek
nem válogat hisz minden étel.
Ha nem figyeltek éppen rája
mindent felfalt a kukában,
így jött életre e nagy világra,
tömve kell legyen a gyomra.
Szeretem e Thomy szokását
nem vár mástól rászorulást
a fürdőben is van sok dolga
a szemétládát agyon bontja.
Göndör hajú kis angyalkám
ma tölti be a három évet
nem kell neki sok segítség
játék, étel mind egyre megy.
Ami játékairól szóba jöhet
nem válogat,autók legyenek,
csodálatra méltó gyermek,
és őszinte a végtelenségig.
Isten adjon sok boldogságot
hogy teljesüljön minden álma
amit a kis ügyes talpra eséssel
amit gondol, azt úgy teszi meg.
Tudja, ha dolgozol van eledel
ha meg lazsálsz ,akkor véged
életre termett a kis Thomy gyerek
úgy szeretjük ,ahogyan született.
Ma nsgy unnep a csaladbam
egy januari esos reggelen
Isten adomanyabol itt rekedt
a legkissebb, kedvelt kincsem .
Békesség a szívben
A vágyak magamtól rég elszálltak,
már nem tűnődöm mik várhatnak,
lemondásom végigsétál a földi bájon
úgy, mint a holdsugara a fénysugáron.
Napernyőt nyitok ki csendesen
szívem fölé, mint kényes úri dáma,
szívem sértett ne érje hő, ne fájjon,
könnyezek, a Te szíved van bennem.
Ablakom a tavaszba ki nem tárom,
nem ízlik rest kedvemnek életem,
durcásan tolom el szerény ifjúságom.
Magam sem tudom mit képzelek én
fejem két párna közt, csókok igéjén
s ébren álmodom , mi is az a végtelen.
Egyszeru szó
Bárhogy is mások vagyunk ,
egy biztos ,hogy szeretni vágyunk
mert a szerelem egy alkalmi vágy
nem tiltakozik meghúzva magát
nyíltan játszik a játékban ,
mert semmi sem jön ajándékban
mert múltjából érkezik jövőjébe ,
kitárja szűz létet egyszerűen
nem zárt és nem oldja semmi sem
csak adás után a visszaadás
fogja kézen szeretettel
adni vágy ígéret hitével ,
test és vágy végtelenjében
egybefonódik békésen
nyelv nélkül beszél könnyezve
és ismétli mindig ugyanazt
az egyszerű szót,de valósat .
Mielott itélnél másokat
Mielőtt elítélnék másokat
lassan magamba nézek
csont fehér kezeimmel
venyigét hessegetek
hogy ne verje ki szemem
félig ébren félig holtan ,
míg a rög szívemben olvad
talpam érdes nyomára
nehezedik a földi zuhatag.
S kapkodok ide oda
míg vállamon hasad a ruha
szemem íriszében vak folton
bölcs tekintetek ,
majd arcom elé kapom kezem
magamat figyelem
keresztbe tett kezekkel.
Ocska cipő ,fűző nélkül
térdemen kék foltok
érzéstelen sebek ,
hátra vetett fejemmel
látom a másik énem
Ez a furcsa ,
és csak mossa ,mossa
arcomat mostanában
megkönnyebbítő sírásom
mint az ásó
mikor kutat összekúr
vagy kígyókat közbeszúr.
Nem ítélek el másokat
míg magamban látom
ökörnyálas gondolatom
mely időben elmosódó
de egy végben áramló
pupillám színes önkényúr ,
de görbe látásom miatt
óráról órára változó. {W.B.}
Ha csatát veszitünk
Úgy biztosan ,keserűn
álmodni érzelmet
hasított szívedben
kergetni emléket.
Édesen kóstolni
a megmaradt
méz cseppet
megkóstolni virágkelyhet..
Szeretni tévedést
hófehér lelkedben,
boncolgatni kétkedést
hogy vajon megérte.
Csitítani elmédet
oltani hevülésed
úgy lassan,keserűn
nyugodtan , békésen .
Végül is mi vagyunk
sorsunknak hősei
ha csatát veszítünk
meg lehet fordulni .
Visszanézni távolba
látva a zűrzavart
hiszem kellene újból
kezdeni ugyan azt. {W.B.}