Békesség a szívben

Gondolatok
babumargareta01•  2023. január 8. 19:10

Kétszárnyú kapun járunk

Kétszárnyú kapun járunk

Kétszárnyú kapun járunk, Ő, meg én

A gazdag és a lerongyolt szegény

Ő ki a házból, én be. Sírva Ő,

Víg kedvvel én. Ő bánat, én erő.

Borút talál Ő, én fényes eget.

Ő, hallgatást, én szót, amely betelt,

Ő árván áll kint és bent éhesen

Én itt is, ott is telten, kényesen.

Kétszárnyú kapun járunk Ő, szegény

Mindig a sötét, szú ette felén

Én a ragyogón, hol Ő sohasem,

Vagy, ó jaj! ezt én csak magam hiszem

Más róla tudja, hogy víg és ragyog

És rólam, hogy az árnyéka vagyok,

Nem mindig úgy van ahogy látszik

fordított az a színe, a színe fordított.

Vilhelem--Margareta O.

babumargareta01•  2023. január 8. 19:03

Mítoszok

Mítoszok

Mit mások mint legendát sejtnek,
Azt vallom én,a hitetlen lány,
Hogy hazug-szép mitológiák
Titokban még ma is tetszenek.

*


A középkorban forrás voltam,
Botjával fúrt a földbe az erdő láza
Patak buggyant a bot nyomába
És szőke sziklákon daloltam.

*


Reggel parázna nimfák jöttek
Lepel suhant, zizzent a lomb
Lepattant egy-két cserfagomb
S habkarjaimban megfürödtek.

*


Szép volt, tündérek énekeltek,
Örök melódiák voltak azok,
ragyogtam mint a herceglányok,
Kit antik istenek dicsőítettek.

*


Mióta a nagy világban járok,
Századra száz jött, láncra lánc,
Csobogó bensőm csupa sánc
Szívemben torlasz, ördög-árok.

*

Betömhetik a régi kutakat,

Meredhet sok büszke sziklagát,

erős a forrás túl töri magát

s csobogva vág vad vízi utat.

*
Jöhet útvesztő hegybarázda,
Malária, sárgaság,vagy halál,
A vízár mindig új ösvényt talál

Mert törhetetlen az erdő varázsa.



babumargareta01•  2023. január 2. 16:44

Alkony

ALKONY

Belengte már a tájat
az alkony árva kékje.
Mélyén fakult homálynak
felbújt a hold az égre.

Dőlt házak tetejére hull
fénye sárga sávnak,
de hogy a földre ér le
szürkés színekbe bágyad.

A kékség egyre lágyabb,
tompább, fárad fehérbe,
mint kimúltán a vágyak.

S hogy egy felhő elérte
a holdat, vak sötétben

ájulnak mind a házak.

babumargareta01•  2023. január 2. 16:43

Csillagkereses pusztulasig

Csillagkeresés pusztulásig

Az ember néz a messzeségbe,
csak néz és csillagot keres.
Ajkán a megváltás igéje,
s a távol végtelenbe les.

Keresi ott a fényt, mi csillog
és elvész az űr tárt ölén.
Csillag szeretne lenni, csillag,
örökös, tiszta, égi fény.

Az ember zuhan le a sárba,
bokáig, térdig, egyre le.
Derékig fullad a mocsárba,
majd nyakig süpped el bele.

Már a szenny szinte száját éri,
aztán egészen ellepi,
s akkor rá ragyognak az égi
csillagok gúnyos szemei.











babumargareta01•  2022. november 9. 21:04

BEKE ES HABORU

Bizony  mondom  nektek  

 

Bennünk  van  a  béke

és  bennünk  van  a  háború-parázs

Es tölünk  függ,  hogy  eljön-e  a  Csend,

vagy  elönti  a  világot  a  Láz.

 

Magamban,  benned,  őbenne,  bennetek

mindenkiben a  békét  keresem

piros  vért  lökő,  lüktető  szivekben

a  békét  jelző  fehér  fényt lesem.

 

S  m íg  gyilkos  gázokat  fejleszt  a,  lombik 

 s  fegyvert  csempésznek  határokon  át

s  az  ember  tágra-ijedt  szemmel látja

húsz  év  előtti  lázas  onmagat

 

kiáltok  mindén  em ber-testvérem nek 

Barfatom gyűjtsük  a  fehér  sugarat!

Baratom  ássunk  aknát  a  fény-erővel

a  háborúba  vivő  út  alatt.

 

Káltok  minden  mcgremegö  szívnek

  es kérdem   minden  szivek  összességét 

Ttőled  függ  és  a  többi  testvérektől

  kivárnod  ?  vágyód ?  akarod  a  békét?
 

Mert  bizony mondom,  bennünk van a  béke

és  bennünk  van  a háború-parázs

és tölünk függ,  hogy leszáll-e a  Csend

vagy felgyújtja  a  világot a  Láz.