Békesség a szívben

Gondolatok
babumargareta01•  2023. március 26. 20:41

Tavaszban

Tavaszban

 

Bércek, halmok, rétek,

Szoros völgykatlanok

Zöld erdők, ligetek,

Gagyogó patakok.

 

Madarak beszéde,

Színes vadvirágok, 

ó, mily boldog vagyok

Ha köztelek járok!

 

Emberek, érdekek

Önző, rideg harcok,

Erényeket tipró,

Gúnyolódó arcok.

 

Sötét világában 

örvényeket látok,

El-elfog a bánat,

Ha közöttük járok!

babumargareta01•  2023. március 24. 15:23

Boldogsag

Öröm, te fényes szentjánosbogárka,
Világíts titkos vágyam éjjelén.
Bánatbokor mögül repülsz felém,
Csillogni kezd lelkem tövises árka.

*


Emlékek esti pillangói szállnak,
Körülrepesve múltam mécsesét.
Egy elkésett méh halkan hordja szét
Lágy illatát lehulló rózsaszálnak.

*


Kínom sötét fátylán ragyogsz keresztül,
Öröm, te fényes szentjánosbogár.
szárnyad rebben, szivem titka rezdül.
Nem élsz tovább, te fénysugár, be kár.

*


Mint áruló tűz szűz leány szemében:
Egy percnyi láng, s már veszve édes éden.

babumargareta01•  2023. március 13. 19:24

Nyári éjszakák


 

Lágy, lankasztó, mély nyári éjszakákon 

jó lepihenni kint a réteken 

és nézni, míg nem kerget haza álom, 

hogy tündöklik az égi végtelen.

 

Hogy sugárzik a mennybolt kék derűje 

hogy ezüstlenek fent a csillagok 

és szívni mohón lent a renyhe fűbe 

a levegőt, s a virágillatot.

 

A fák szagát, mit enyhe, lenge szellő 

a messziből lassan idesodor, 

beszívni némán és az éj enyelgő 

vándorát lesni, amint bujdokol.

 

A Holdat nézni nagyon, nagyon jó 

és elfeledni mindent, ami volt 

és ami van, s tűnődni a kibomló 

jövő képén, mit a szív rejtve hord.

 

És hinni, bízni abban: jobb lesz, jobb lesz 

a sors, az élet, minden idelent, 

holnap. Álmodozni. Sehol, sehol nesz 

nem zavar. S lágyan elringat a csend.

 

Aztán felkelni csöndesen a fűből, 

s hazaballagni szótlan, boldogan, 

s örülni, hogy a szívből mély derű tőr 

fel s az ajakról halk, drága dal fogan.

 


babumargareta01•  2023. február 10. 16:11

A Hold zenesze

A Hold zenésze

Aki bennem él, mintegy búvár
aki minden zajt s mocskot utál,
de ha szavakban,s dallamokban
a lélek megborzong, arra felkiált.

Lidércként, úgy él: magának,
magányában a szívkamaráknak
s biztosan tudom sosem hallja meg,
mit mond és üvölt e bolond század.

Nem érti a szót, mit torka alkothat
embert utánzó vad ordasoknak,
nem érdekli, ha égig is zengnek
a nászmenetek és veszedelmek.

Bármerre megyek,jön ő is velem
kergetem, de mégis követ engem
s az én utam e földön úgy lehetséges
csak vesztett harcok, sose győzelem.

Együtt vagyunk de még sincs velem
velem él,bennem, még sem ismerem
életemnek kúszás keresztvonalain
hagyta a sorsot, míg végez velem.

O hányszor vagyok, este, egyedül
mégsem keres fel és még le sem ül
csak a holdbéli mágusok módján
magával beszél, zenél és hegedül.



babumargareta01•  2023. január 11. 21:16

Folyton búcsúzunk

Folyton búcsúzunk.Egy-egy ismerős arc 

A végtelenbe végkép eltűnik,

A kedves arcvonások szétomolnak,

Ma látod még, hiába várod holnap,

 

Folyton búcsúzunk .Kedves, szép szavakkal 

Leszel szegényebb mindenik napon

Halottad van-egy gyengéd kézszorítás, 

Meghitt szemek, másoknak titkos írás.

 

Folyton búcsúzunk, hullnak egyre hullnak

A percek, órák és napok, hetek.

Jövőd ott látod félig már a múltban

S míg napfény száll rád elmúló mosolyban

 

Folyton búcsúzunk .Kedves álmainkat 

Irigy-mohón az élet tépdesi,

S mert szíved csonka törzsük látva fájna 

Szép terveink formáját elfedi

 

Folyton búcsúzunk téli hóeséssel 

Álmos felejtés gyémántport szitál 

A múltat rejtő rőt emlékavarra.

De kincses mélyét, néha felkavarja