Békesség a szívben
EgyébUJ-ÉV — ÓÉV.
UJ-ÉV — ÓÉV.
Jőn mint szép leány, csupa élet,
Csupa bűbáj és igézet,
Rád mosolyog, rád nevet
S édes szóval, mézes szóval
Minden széppel, minden jóval
Hitegeti szívedet.
S mire üt a végsó óra
Távozóra, búcsúzóra,
De nagyon megváltozik
Mint egy fonnyadt, elvirágzott,
ígéretét be nem váltott
Bús anyóka távozik .
Ne higgy senkinek
Ne higgy te senkinek
így sohasem csalódol
De én bízom, hiszek,
És ajkam egyre csókol.
Virág, virág után,
Szerelem szerelemre,
S ha pályám megfutám,
Letűnök valamerre.
De kétkedés miatt
Nem nyúlni a csaláshoz
Rettegve hogy mit ad
Üdvöt-e vagy halált hoz?
Igy tengeni úntálan
Lemondva, mégis égve,
Pusztulni lassabban
A visszás küzködésbe.'
Nem élet, nem öröm!
Inkább csalódás érjen,
Inkább kettétöröm
Magam minden reményem,
S mosolllyal ajkamon
Várom be a halálom,
Legalább mondhatom,
A boldogság nem álom.
Vénasszonyok nyara
Ezer megőszült napsugár
A légben szálló pókfonál
Bogár repül, madár zenél
S nem gondol rá,hogy jön a tél
Bíbor- s aranyszín mindenütt.
A nap éppen szívemre süt
Köröttem gyermekkacagás
S arany, arany, egész rakás
ölömbe kincset hordanak
Kicsi serény gyermek kezek.
Én Istenem, hogy higgyjem el
Hogy egyszer majd öreg leszek
Csak egy perc
Csak egy perc. s már tovatűnt az élet
Csak egy perc és már kopog a halál
Csak egy perc és már minden romba hullott
És házainkról a tűz pernyéje száll.
Csak egy perc alighogy üt az óra
Es alig látjuk, hogy tűnik az idő
Csak egy perc és összeomlott minden
S nincs élet, szépség, teremtőerő,
S nincs értelme a megbomlott világnak.
Csak egy perc s mit évek kínja termett
Es megszépített ezer fájdalom
Csak egy perc a szerelem és jóság
S a hit zsoltára tiszta ajkadon/
Meghal, mint a villámtól az élet
S itt a vég, a bú, a siralom
O csak egy perc és meghal minden ének
S virágos kertünk árva sírhalom.
Halál, halál, de újra pereg az óra
Csak perc csupán és zöldül a mező.
Selymét kínálja völgy ölén a pázsit
S a gqöngeségböl sarjad új erő.
Csak perc csupán és újra szép az élet
Es vidám nótát hoz az őszi szél
Csak perc csupán és vérünk tüze éget
Kacajunk csendül, testünk az égbe nö.
O, Perc, Nagy Isten, ki életünk kiméred,
Te átok, áldás, gyengeség, erő
Napfény, ború, jajgatás és ének
Lelkünkre hulló köny s örömeső
Hozsánna Néked, Hozsánna tenéked
Mert benned él a védtelen idő.
vágyom a vágyra
Vágyom a vágyra
Vágyom az ajkak játékos szavára
vágyom a szavak ritmus-zenéjére,
vágyom a zene láng lobbanására
és messzi szférákba üzenésére.
Vágyom a lélek csoda szépségére
vágyam a szépség plasztikus formája
vágyam a formák teljesedő harca
vágyom a harcok nagy diadalára.
Vágyom az eszmék igaz értésére
és az értelem bölcs igazságára
s a létezők tökéletességére
s vágyam, az örök tökéletes ember.
Vágyom ember erejére a hitben
vágyom a hit beteljesülésére
törvény-igazság testvériségére,
és testvér-emberek szabadságára.
Vágyom a Napnak örök sugarára
s a sugarak játékára a Holddal,
vágyom a holdnak s száz bolygók titkára,
ember természet harmóniájára.
S mindenre, ami elérhetetlen még,
s vágyom emberöltök évszázadjaira
évszázadok évezres gyűrűjére
mert bennem a vágyak tűz kohója ég
Vágyom a vágyért.