Jöjj» jöjj velem!

Jöjj, jöjj velem! hozz lángot a szivedben

Dalolok neked égő éneket

Jöjj. jöjj! a lángjaink csókokra várnak

Rajongjuk át együtt az életet.

Álmodjuk át együtt az álmainkat

S álmunk selymébe szőve a Hitet

A Te mámorod mindig az envém lesz

S az én ihletem mindig a Tied.

Jöjj! lásd, az élet Gyász-Özönvizében

Ott integet az Öröm-Ararát

Gyémántra váltja halk bánatú lelked

Gyújtó tükrének könnyes harmatát.

Jöjj! csupa zengő himnusz lesz az élet!

Napsugaras és csupa árnytalap 

Én leszek a Te vigdalu pacsirtád

Te leszel az én csókos madaram.

S ha majd eljár a sok-sok év felettünk

És éjre válik lelkünk hajnala

Múltúnk morzsáit mélán összegyűjtve

Búcsúnk egy csók lesz, egy könny, egy ima.