Este

babumargareta01•  2021. november 23. 22:33  •  olvasva: 21

Lehajtják fejük' a virágok,

A madár pihenőre száll,

Emelkedik az est dagálya,

Mindjobban terjed a homály.


Szivem is fáradt. Halkabban ver.

Pillámra szender árnya ül,

S lelkemet, mint napot a felhők,

Halk álmok suttogják körül.


Úgy rémlik, mintha messze vízről

Valami nagy zaj zsongana,

Mintha felébredő örök álmok

Huilámraja tolongana.


De mire hozzám ér s fölöttem

Szomorún, éj lesz, összecsap 

Zajából itt csak siketítő,

Alomtalan, nagy csend marad

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom