Engem csak félig faragtak meg

Engem csak félig faragtak meg
félredobott dolognak néztek ,
vérszínű Világban semmibe fúlt
létem ,az ég hirtelen beborult

felettem,mikor faragták lelkem ,
örök őseim hangja sikolt velem
de oldódik ,bonyolódik bennem
örökölt , összezavart ősi vérem .

Félni nem félek ,nem szégyellem
a kevert véremmel erős a lelkem
korcs Ámor is két Világ gyermeke 
erős akarattal ,erős az engedelem.

Nehéz a Világban teremteni rendet
megvalósítani eszmét,felesleges ,
a sors röhög,belém oltja a mérget ,
mellyel biztos az őrületbe kerget.

Mámorból született gyenge testem
arany sugárban fürdik minden este ,
érthetetlen gyökereim még megértem 
de a nyári csillagokat csalódva nézem. {W.B,]