Elengedlek

Elengedlek

Menj, ha sorsod messzi vár

Nem tartóztat semmi már,

Elbocsátlak könnyű szóval

Semmi rosszal, csupa jóval.

Nézd, kapumon semmi zár,

menj ha sorsod messze vár.

Nekem úgyis megmaradsz,

Sorsom alján áthaladsz

Mint napfény száll a gyökér

Amit a fa leszív télire

S hajt belőle új tavasz

Nekem úgyis megmaradsz.

Benn, magamban hordalak,

Csont és vér, szem és ajak,

S pórusom mind színig telten

Minden titkod beleheltem

Mélyen szívre szívtalak

Benn magamban hordalak.

Jó vagy rossz ? nem kérdezem

Szép legyen, csak szép legyen.

Mint piros nap szivárványa

Úgy ölellek a világba

Arany eső kék égen,

Jó vagy rossz ? nem kérdezem.

Így köszönök el neked,

Köszönöm a szemedet

Ami rajtad átvilágol,

S a holnapi szíveket

Így köszönök el neked.