Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
De elhitetem
babumargareta01 2022. január 15. 21:16 olvasva: 64
Én elfeledtem bölcsen hiúságom,
mert minden meddőn sikerült
és testemben keringenek rémek,
s az álmok szent szívére lépnek.
Minden oly homályos, nesztelen,
s szótlanul higgadni készülök
a békés szent üdvösségemben
mindent tiszta lappal kezdenék.
Védek magamban két lángot
az Időt,mi meghozza ítéletem,
s a Szeretet lángjának fényét
összekötve vak álom éhséggel.
Mert úgy fáj,az ellentétek harca
begubózva önzetlen énemben
gyötörnek a hiányzó gyönyörök,
csak ígéretek szállnak fel az égbe.
Lehet megadom magam tisztán,
a megzavart fények káoszából
mert nincsen visszaút Világomból,
kétségek között harcolnék talán.
Elhitetem büszkeségem hatalmát
biztonságosan,hatalmas erővel
mi szemedből visszatükröződik
s tapaszt hintesz fájó sebemre.
És üdvözülni fog szerencsém
keringeni fog a tiszta ég alatt,
gyöngéden majd feléd hajlik testem,
hogy átölelje a szót ,mi kimaradt.