Az áspis

babumargareta01•  2021. november 3. 13:52  •  olvasva: 90

Ibolyák között sebzett meg az áspis

mert csillogott és játszott mint a gyík.

és fojtott hévvel felkúszott a szádig

mely száraz volt és forró mint a szík.

 

De nekem kedves volt még a madár is

a csillagoknak sírtál hajnalig, 

míg ajkadon az édes halvány íz 

halványabbá tette ajkaid.

 

Még nem szánhatlak,még nem eredendő

bünöm a port eszi.De elegendő

egy óra ,majd ha malaszt hull le rám.

 

Akkor magába fordul bünös éltem

s pórba csillogjon ,mit elvetéltem

a kígyó héja ,mint a porcelán.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

babumargareta012021. november 3. 20:08

Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő elemzést

Udvozlettel..Babu

okeanus2021. november 3. 14:45

tetszett))) - sok mindent belsűrítettél, konkrét és elvont világ keveredik, személyes és általános vegyül, hangulati és a assziciatív képek sora, lineális és ugró logika..szóval szerintem nagyszerű, kimunkált és ösztönös, tehetséges alkotás)))
köszönöm