A tavaszhoz

Letűnt a nyárnak forró napja már

 Zöld lombok között nem dalol madár.

Én virrasztók a természet felett

És várom, hogy jöjjön a kikelet.

Mert én remélek napsugárt, tavaszt

Enyhe szellőt, mely rügyeket fakaszt

Hogy majd kizöldül újra a levél

 S arcomba csap a lágy, tavaszi szél.

Tavasszal eljő az, akit várok 

S akkor ti mind valóra váltok

Téli éjszakák boldog álmai,

Szívem bohókás, ifjú vágyai

Tavasz, tavasz, jöjj ! vágyom utánad!

 Díszíts fel lombbal, erdőket, fákat,

S egy kicsi rügyet nekem is fakassz 

Hogy éljen bennem az örök tavasz