A rózsabimbo

 Rózsabimbó  

A lelkem mélyén hetek óta

egy rózsabimbó foszlik,  bomllik egyre,

sötét  szirmú, rejtelmes rózsabimbó

szívem vérébe mártom minden este.

Jaj, ha kinyílik vérvörös virága

Egy bús, csillagtalan vad éjjelen,

olyant nem hord a büszke rózsa ága

amilyen az én rózsám legyen.

Igy elveszni látom a világot

s örökre elszáll tőled az öröm

hogyha neveddel e sötét virágot

egyszer átfúrt szívem fölé teszem.