Szösszenet

liketorn•  2018. július 9. 13:07

Csont

Felborult, megtébolyult
Az agyalapi mirigy,
Hátul potyog ki a múlt,
Földig hajolt a gerinc.

A szem csupa rosszat lát,
Hiába van behunyva,
Ha jön kárözön, hiába gát,
Az összeset elmossa.

Kitör minden ármány, bűn,
Bőrön ott a billog,
Bár lenne mindenki hű,
S megosztanánk a koloncot.

Addig pőre fehér csont
az ember szemét szúrja,
Mindíg több az, ki vért ont,
Annál, aki adja.


***


Gargantua

Örök éhes Gargantua,
Gyomra már nem maga ura,
Vasvillával szúr fel ökröt,
Lapáttal mer litert, ötöt.

A szíve lehet hatalmas,
De ha éhes, elfogyaszt,
Tedd elé a holnapod,
S mai éjt még alhatod.

Kerek világ ő asztala,
Fel is van már nagyrészt falva,
Csak minden be és semmi ki,
Őt szolgálja nagy és kicsi.

Felsőbbrendű pocak felség,
Ízlik-e a hús eleség?
Engedhetné szolga hadat -
Szegény sorsunk sovány falat.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2018. július 24. 23:51

Törölt hozzászólás.

liketorn2018. július 12. 15:22

@Zsuzsa0302: Köszönöm az olvasást, és a méltányolást :)

Zsuzsa03022018. július 12. 12:57

Remek versek, szeretettel olvastam, gratulálok: Zsuzsa