Newtime

Kávét kéne inni már. Agykávét,
Mert minden, ami a tollamból kiér,
Láthatatlan másnak, én is félig értem.
A sugólyukam is bedugult. Mégsem
várhatom a kitüntetést, mert fáj,
És mert nem kapom meg azt, ami jár.


Az, hogy nem vagyok megáldva jó ésszel,
kisebbik baj, használ is mértékkel,
Belátnom muszáj, hogy levertek akkor,
Mikor belül az a hibás relé kapcsolt,
Egy évtizede, azóta tolatok vissza,
Fogynak éveim, fogy a rímek sora. 


Fogyaték, ez a mai jelszó,
Bevallom, bár elborzasztó,
Nem vagyok én épelméjű,
Skizo vagyok, egyértelmü.
Mikor lesz már belül péntek,
Rettenetes ebettségnek.