liketorn régi blogja

Töredékek

Nézd hogyan fut vasút síne,
Egy fogaskerék pálya szinte,
Eltemetve földbe félig,
Terhet hord ő déltől délig,
Egybefügg a horizonton,
Lecsücsül egy hidegfronton,
Vasút, sínpár összeforrva,
Életet visz mindenhova.

Lombból épült sünnek vár,
Jár a lába haza már,
Mielőtt még hazaér,
Gilisztázni még betér
odvány üreg mélyére,
Ne várd haza éjfélre,
Sok a dolgod, sünike.

A káosz fellegvára leomlott,
Elhordták köveit emlékbe,
És bizony megnő a fű is ott,
Sőt fa, bokor, ahogyan kell,
Hol annyi manus fűbe harapott,
Elhagyva nőt, gyereket,
S nem látván meg a holnapot.