liketorn régi blogja

Beáztattam az arcomat némi keserű likőrbe, 
Nem az ízét szeressük, hanem hogy jól beállunk tőle!
Zsíros máj a testüregben megküzd jóval-rosszal, 
Alvásra meg ott lesz majd az ellenkező oldal,
Kunta Kinte kitekinte, ki áll most nyerésre, 
Az agy berúg egy hatalmasat, éppen félidőre. 


Van nekem egy kígyóm, úgy hívják hogy boaaa, 
Vödör aljról rám mosolygó tegnapi vacsora, 
Biztos nem lesz máma eztán semmi komoly tétel, 
Hiába esett oly jól, az már senkinek sem étel. 
Hagyjuk inkább kihűlni a vödörnek tartalmát, 
Próbáljuk bevetni inkább a józanságnak fokát. 


Meleg bélést biztosít néha egy két ujjnyi szesz, 
Hogyha bögrével hörpölöd, biztos gajra tesz, 
Azt mondják hogy akkor jó, ha tízes szintre kerülsz, 
A világ forogni kezd, mit tehetsz, hát leülsz. 
Azt is hallottam egyszer, hogy a szamár iszik magába, 
Mama, nem is bűzlök, ez inkább az életnek párája...

Jó ellenni itt a rejteken, mi megszokott,