VILÁGOK TALÁLKOZÁSA 9. -Valóság, vagy képzelet?

- A célpont ezerkétszáz méterre van. – adott helyzetjelentést Géniusz. – Az-az csak volt, mert eltünt! Minden bizonnyal teleportált.

- Még csak ez hiányzott! – tört ki dühödten Angra, pedig nem volt jellemző rá az ilyen szélsőséges megnyilvánulás. - Úgy tűnik a bolygó Istenei nem akarják ezt a találkozást.

- Tudod mi az Istenekről a véleményem, így inkább nem mondok semmit. De nézd… A helyszínen még található egy lény. Szemben, már csak kilencven méterre a második épület tetején. Igaz, mindössze ember, ám jó eséllyel találkozott a földönkívülivel.

- Látom. Állj meg fölötte, és beszélek vele.

- Ruhátlanul? Nem javaslom.

- Mit érdekel ez most! - legyintett vehemensen Angra. – Vagy töltsem az időt öltözködéssel? Közben bemehet az épületbe.

- Igazad van, hiszen oda nem lenne logikus lépés követned, mivel zárt térben kiszolgáltatottá válsz. Nyitom az ajtót.

Steven már indult volna a lejárathoz, de valamiféle furcsa, suhanás szerű zaj visszatartotta. Realista beállítottságú ember volt, de mikor megfordult, szinte biztosra vette, hogy csak a képzeletének szüleménye, amit lát. Vagy ez az egész csak egy álom?

Ugyanekkor a húsz emeletes irodaház bejáratának közelében Frenk Narigan unott arccal bámult maga elé Oldsmobiljának első ülésén, a lehetőségekhez mérten kényelmesen „elnyújtózva”.

„A mai lesz a tizenharmadik. Most biztos rinyálnék, ha a babonások táborában totyorognák.” gondolta fanyar mosollyal.

Hívást jelzett a mobilja.

- Változott a program. – tért a hívófél rögtön a lényegre. – A Célpont nem lehet öngyilkos, tehát indulj azonnal az irodaház tetejére.

- Ember! Összekever az életmentőkkel. Én épp a másik oldalon állok. Bár, ha ugyanúgy megkapom a pénzt…

- Félreértett. A megbízóm úgy döntött, hogy „kevés lett” az esetleges öngyilkosság. Tehát mostantól kezdve nem csak óvintézkedésből tartózkodik a helyszínen. Ha nem iktatná ki önmagát a szenátorjelölt, megteszi maga. Elsődleges feladattá vált, hogy végez a Célponttal, aztán majd értesítem hová vigye a pisztolyt.

- Eddig arról volt szó, hogy a fegyver a folyó mélyén landol, de rendben, legyen. Előre sajnálom szegény ürgét, akinek rávarázsolják az ujjlenyomatát a stukkerre.

• Elég legyen  a beszédből, induljon kiiktatni a Célpontot! - dörrent rá a hívófél.

/A folytatásban Angra két ember előtt is kénytelen felfednie kilétét, aminek azonban beláthatatlan követeekezményei lehetnek./