ÚJÉVI „VERSIKE” EGÉSZ ÉVRE

Denn•  2024. január 1. 15:30  •  olvasva: 28

Fiatalabb most sem lettem,

Sőt meg, a vén Idő sem állt,

Telik-múlik szépen csendben,

Azóta, hogy már rám talált.


Jobb lesz, hogyha nem zargatom,

Mert a végén még elrohan,

S leülök egy domboldalon,

Hogy meggyőzzem épp önmagam.


Felesleges lótni-futni,

Így csak távol lesz majd a cél.”

Akkor mit is kéne tenni?

Megsúgja tán a Déli Szél.


Persze ezt nem a fül hallja,

Hanem a szív lesz rá vevő,

S szavak nélkül elárulja,

Az életben mi éltető.


Megtalálni napról-napra,

Mely elveszett már réges-rég,

S álmaidat megfoltozva,

Nem kattan rád a lélekfék.


Üldögélve domboldalon,

Békét alkot a Pillanat,

S nem kell ennél jobb alkalom,

Hogy helyére tedd önmagad.


Attól, hogy a világ hajszol,

Miért lennél te igásló,

Ugye nem vagy egy százból,

Kire rálelsz majd akárhol.


Egyetlen vagy,hogyha úgy élsz,

Amit megsúg a Déli Szél,

S a jövőtől többé nem félsz,

Mert minden perc egy új esély.


Te is ülsz a domboldalon,

Ameddig még a versem tart,

S nem kell ennél jobb alkalom,

Hogy zároljuk a szürke zajt,


Ami árad mindenhonnan,

Ez a világ generálja,

És egy nap tán úgy megrokkan,

Isten legeslegszebb álma,


Hogy az, önző, „modern lélek”,

Csatát nyerhet újra,s újra,

Mobilod lesz gépi éned,

S a jövődet „duruzsolja”,


Ahol vár egy mátrix világ,

S gyermeket nem hoz a gólya,

Fémtakarót terít le ránk,

S Isten nem lesz a lakója.


EPILÓGUS

Hát ez volna a kis versem,

Az újévnek első napján,

S a Szél most azt súgja éppen,

Megint lesz zöld levél a fán.”

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Denn2024. január 1. 16:24

Ma készült :)