PETŐFI ÉL, avagy EURÓPA ÚJRA CSENDES?

Denn•  2024. március 17. 14:21  •  olvasva: 51


Petőfi él, mert létezik,

Mint a végre kimondott szó,

Mely szabadságra éhezik,

Miképp az áradó bősz folyó.


Állhatja útját ezernyi gát,

Vagy akár tér és idő,

De addig bármit szakíthat át,

Míg hajtja a legbenső erő.


Petőfi él, mert létezik,

Mint fáklya, ha kihunyt a fény,

Újra és újra érkezik,

Ha úgy érzed nincs már remény.


Emeld magasba szívedben,

S meglásd, a jó útra lelsz,

Hisz mért kéne éhezned,

Mikor falat kenyér a vers.


Itt él köztünk mindörökre,
Mert van, ami változatlan,
S ha legyintesz most csak erre,
A lélekőrlő, szürke zajban,

S mobilodat hőn imádva,
Lépkedsz üres, fakó szívvel,
Elárulom mi a pálya...
Végül sehovába érsz el.

Állj meg, kérlek, csak egy percre,
S rálelhetsz majd könnyedén,
Hisz Ő mégis mi más lenne,
Mint lelkedben a rím s a fény.

A kettő együtt vezérelhet,
Hogyha ránk szakad az éj,
Európa újra csendes...
Ugye, van rá még esély?


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Denn2024. március 19. 14:21

+4 versszak...