Miért lennél bárki más?

Hogyha lehetnél óriás,

Miért lennél bárki más?

Ám,ha törpe módban élsz,

Elárulod, mit remélsz?

Célod soha el nem éred,

Olyan apró minden lépted,

Százszor többre vagy te képes,

Hisz lépésed hétmérföldes.

Lesznek akik eléd állnak,

Mert lelkedbe sosem látnak,

Valós arcod nem ismerik,

Csak a törpét, ezért merik,

Feltartani lépten-nyomon,

Ki nem te vagy a túloldalon.

Az óriás frászt hoz rájuk,

S inába száll bátorságuk.

Persze csakis azzal teszi,

Aki majd ezt megérdemli.

Ám amikor gyengére lel,

Ki a föld porában hever,

Felsegíti kezét nyújtva,

Óriásnak ez a dolga.

Mire vársz hát,indulj végre,

Mivel van rád nagy szüksége,

Ennek a dölyfös világnak,

Hol embertörpék frangálnak,

Öntelt arccal oly rég óta,

Nem kaphatók semmi jóra.

Te csak tegyél földi csodát,

Mutass mindig szívből példát,

Belül érzed, nem vagy te más,

Csakis egy emberóriás.