Akkor talán

 

Ha nem az Ördög vezényli szíved himnuszát,

Ha megahallod a forgatagban a koldus sóhaját,

Ha nem döf hátba naponta pár aljas "jó barát",

Ha felhajthatjuk együtt még az Élet hűs borát,

Ha hited nem csak tenyérnyi,

Mert úgy nincs esély,

Ha lesz még néhány pillanat,

Mely a Békéről mesél,

Ha nem borul ránk lepelként,

A félvilágnyi gyász,

Ha elhiszed, hogy van remény,

S nem béna csendben állsz,

Ha némák mind a fegyverek,

Mert közös lesz a szó,

Ha bírák előtt végzi majd,

A faját eláruló,

Ha nem vág majd lelkeket,

Az Ördög simán zsebre,

Ha nem pásztáz szüntelen,

A jövő célkeresztje,

Ha a Béke galambot,

Nem főzzük meg levesbe,

S ha valóra válhat egy nap

Végre már Isten terve...

Akkor talán még nem veszett el minden,

S két hajléktalan nem kap össze egy csikken.

Rajtad múlik és rajtam,

S szemedbe nézve látom,

Ellenségem leszel,

 

Vagy maradsz barátom.