A Fényhozó

Denn•  2024. február 21. 16:28  •  olvasva: 104

           Ez a vers része a Cseppnyi óriások - Két világ között című elbeszélő költeménynek.

Ha takarója a nagy világ,


Nem fog fázni többé soha,


De hogyha már csak gyertyalá
ng,


Még a szellő is elfújja.




Ha ott él még a szívedben,


Ülj le bátran mellé néha,


Öleljed át szép csendben...


Hisz ő lelked foltozója.




Ám ha már csak apró törpe,


És óriás a bánata,


Mosolytükrét összetörte,


Az Éjkirálynak zord hada.




A Hajnal tömlöcbe zárva,


Többé már nem köszön reánk,


S mondd mit ér a földi játszma,


Ha üres szó a „miatyánk”?




Könnye hull a kis törpének,


És szárnyat bont a Félelem,


Ez egy rímes rémtörténet,


De maradj mégis itt velem.




Ketten, tízen, százan, ezren,


Megtudhatjuk mit ér a szó,


De ha elleszünk csak csendben,


Mondd, ki lesz majd a Fényhozó?




A Hajnal sorvad napról-napra,


A börtöne a végzete,


Nyolcmilliárd, ha feladta,


Csak szalmaláng lesz mind hite,




S mikor egy nap huss, ellobban,


Az Éjkirály trónjára ül.


Elárulod mért élsz szótlan,


Ha Fényhozó vagy legbelül?




Csimpaszkodik beléd a Félsz,


A lelkedre már éhesen,


De ez a vers kinyújtott kéz,


Ragadd hát meg és tarts velem.




Elíziumi mezőkre,


Majd egy nap csak így érhetünk,


Önző énünk csalva lépre,


Ha tényleg emberré leszünk.




Persze nem csak ímmel-ámmal,


Száműzve rég a lényeget,


Ha a jövő omló várfal,


A jelen még gyógyír lehet?




Ha nem élünk törpemódban,


Együtt ma még átírható,


Mért lennél csak egy a sorban,


Hogyha lehetsz a Fényhozó?




EPILÓGUS

Az Éjkirály, ha bennünk él,


Önmagunkkal szálljunk szembe...


Hallgasd a Szél miről mesél,


S hidd el, válaszra lelsz benne.




Ezt a „mesét” Isten írta,


Tollát szeretetbe mártva,


Hol nevetve, hol meg sírva,


Legyél méltó mosolyára.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Denn2024. február 24. 16:43

Már itt van köztünk?

Denn2024. február 22. 16:46

@PuZsu: Igen, de Ő "csak" szerepel a versben és nem róla szól.

PuZsu2024. február 22. 02:07

A TeremtŐ jelen van mindig mindenütt, hiszen azonos a világmindenséggel... ❤️