Köd és Vér:

Tiszta szívvel szeretni,elárulod magad,Nincsen pajzs,mi megvéd,szíven szúr a kard.
Elönti elméd a ködtenger,elmúlnak a csaták,
Nem frissít fel a Vízözön,ha szétrobban a gát.


Vitorlával széllel szemben,jön ostorcsapás,
Szélhámos,ki hátból támad,mint a Triász.
Zajlanak az érzések,csak szanaszét vannak,
Megérthetné az Ég nagysága,párja van a Napnak.


Ne nézz engem láthatatlannak vagy szellemnek,
Nincsen értelme,ennek a furcsa jellemnek.
Nem vagyok báb,senkinek se kezében,
Csak az őriz meg,kinek kulcsa ég a tüzében.