asztalos-sly blogja

VALAMI CSODA

Elhagyott szív bánata,

megértés szép halnala.

Tündöklés ragyogás,

vagy ócska szívnek.

Tündér virága,zöldellő rétnek.

Ahogy a szemed a napban világit,

megjelenik előttem egy ragyogó híd.

Mikor hajnal fénye,

a hajadra tapad,

minden gonoszság szét szakad.

Mikor szíved ketté váll,

örök életben szuhanva szál.

Szeretett,megértés,ez a fontos,

Isten kegyelmében hordosz.

Lelked egy tomboló vulkán,

hasadás az idő múltján.

De hogy te vagy,és létezel,

mindig örökké emlékezel.

ELVESZETT ANGYAL

Az idő fogságában,

a bűn aljas mocsarában.

Ő,az aki a földön ragadt,

a keserű magány reája szakadt.

Az emberek bűnös világában,

vándorol egy szűk sikátorban.

Haja csapzott,szárnya kopott,

pedig ő sosem lopott.

Arca fájdalommal teli,

istenének hívását lesi.

Szomorú fájdalma és kínja,

Angyali társát hivja!

Szerelme majd megsegiti,

ápolja őt és szereti.

De medig kel még várnia?

Még szerelme és Istene megtalálja.

Bolyong ő, egyedül a magányban,

szenvedéssel teli kárhozatban.

Mikor majd senki nem látja,

fényesség hullik reája!

MEGTESTESÜLT VÁGY Szemed mint az óceán kékje,

csodálatos és elbűvölő az ereje.

Ajkad mint a Sivatagban az Oázis,

szeretetre éhes férfi szomját oltja csak is.

Ahogy megjelensz, mint egy vénuszi álom,

ölelésedre,simogatásodra vágyom.

Nem tudom,mien férfi hogy becsül,

de közeledben szívem összesűl.

Bár tudom, nem leszel az enyém.

És ha tested, mást kiván és ragad,

gondoskodó drága szíved,velem marad.

PICINYKE VERS

Pacsirta hangja szól,

szíved a lelkembe dalol.

Mint a hegy oldalán,egy szál virág.

kapaszkodom beléd,

még vílág, a vílág !

És miért szeretlek igy,

nem is tudom.

Szeretve csókolak,

édes angyalom.

SZIVED TŰZÉT KERESVE

Melleg szellő fúja arcom,

ahogy át haladok egy hídon.

Rozoga öreg ocska híd,

de a szerelmem folyton hív.

Merre vagy és hol tallálak,

ahol csókolhatnám a száddat.

Egy zöldelő réten juhok legelnek,

unotan eszegetnek,nézelődnek.

Szemem előtt egy nyiló vírág,

eszembe jut egy álomvílág.

Furcsa ez mint egy mesevílág,

benne szolnak a tündértrombiták.

Egy kis ház ál most elöttem,

benne szorgoskodik az én kedvesem.

engem vár ő szerelmesen,

most szalad hozzám villámsebesen.